Több jel is arra utal, hogy a Rajna vízszintje jelentősen csökkenni fog a közeljövőben, ami nem csupán a folyó ökoszisztémájára nézve aggályos hír, hanem jelentősen befolyásolhatja a német gazdaságot is.
2018 őszén a Rajna bizonyos szakaszain száraz lábbal lehetett begyalogolni a folyó medrének homokpadjaira, Kölnnél pedig rekordalacsony, mindössze 77 centiméteres vízmélységet mértek. A folyót főként gleccserek vize táplálja: az ezekből érkező víz mennyisége egy friss mérés alapján 35 százalékkal kevesebb, mint a hetvenes évek első felében.
A Rajna Európa egyik legfontosabb folyami kereskedelmi útvonala: Svájcot – Németországon keresztül – összeköti Rotterdammal, a kontinens legfontosabb kikötőjével. A vízszint csökkenésének milliárdos gazdasági kár lehet a következménye: Bázel és Rotterdam között ugyanis körülbelül 40 százalékkal olcsóbb vízi úton szállítani az árut, mint más megoldásokkal. Ha a Rajna vízszintje tartósan alacsony marad, rengeteg érintett vállalatnak kell újragondolnia szállítmányozási stratégiáját.
Az idei volt a harmadik legmelegebb nyár Németországban a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint.
Az ország egyik legnépszerűbb fürdőhelye, a Laguna de Aculeo 2011-ben még 12 négyzetkilométeren terült el, a mélysége pedig 6 méter volt – mára azonban teljesen kiszáradt a tómeder.
A globális felmelegedés okozta vízhiány problémája sokkal összetettebb, mint gondoltuk. Afrika bizonyos részein nemcsak a szomjúsággal kell szembenézniük az ott élőknek, hanem azzal is, hogy az aszály sújtotta területek annyi szén-dioxidot bocsátanak ki évente, mint 200 millió gépkocsi.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) friss jelentése szerint – amelynek fókuszában a klímaváltozás és az elsivatagosodás, valamint az élelmiszer-biztonság kapcsolata áll – a jelenlegi földhasználati szokások mellett a bolygó élelmiszer-termelő képessége drasztikusan csökkenni fog.
Az EU 50 millió eurót juttat a Kelet- és Közép-Afrika több országát sújtó aszálykárok enyhítésére. Az alultápláltság becslések szerint több mint 4 millió gyermeket és körülbelül 3 millió terhes nőt, illetve szoptató anyát érint a régióban.
A World Resources Institute jelentése szerint immár 17 országban kritikus a vízellátás helyzete, Indiától Izraelen át Botswanáig. Az érintett országok – amelyek együttesen a Föld lakosságának egynegyede számára biztosítanak otthont – jelentős része a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában található.
Nem csupán az ivóvíz tekintetében okoz súlyos problémát a szárazság a főképp vízenergiát használó dél-afrikai országban: a fővárosban akár napi 16 órás áramszünettel is számolniuk kell az ott élőknek.
A klímaváltozás következtében a Nílus vízhozamában is egyre több az anomália, amelyek igen súlyos következményekkel járhatnak Egyiptomra nézve.
Sosem látott szárazság, száznál is több emberéletet követelő hőhullámok: 2019 nyara az egész világ számára egyértelművé tette, hogy Indiában nagy a baj. Vajon milyen jövőt állít az ország elé a klímaváltozás?
A klímaváltozás Európában is egyre határozottabban érezteti hatását: villámárvizek, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek sújtják a kontinens országait.