A szennyezett víz drámája
2019. szeptember 19.
A gyógyszermaradványok problematikája rendkívül összetett: a kioldódott hatóanyagok nem csupán az ivóvízben lehetnek jelen, de akár ételeinkben is. Szerencsére azon túl, hogy a problémát már zászlajára tűzte a tudományos világ, elkezdődött a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése is.
Az Amerikai Egyesült Államok egyes területein a tisztított szennyvizek 7-8 százalékát is felhasználják a mezőgazdasági területek öntözésére és a felszínalatti vízkészletek időszakos feltöltésére. A szennyvízkezelés ellenére a tisztított szennyvízből nyomokban többféle gyógyszerhatóanyagot is kimutattak – például ibuprofént és diklofenákot, amelyek erős gyulladás- és fájdalomcsillapító szerek.
A folyamatos öntözés hatására ezek az anyagok felhalmozódhatnak a talajokban, ezen keresztül a növényekben is, és növelhetik a talajvíz, illetve a rétegvizek szennyeződésének a kockázatát. Az öntözés során a környezetbe és így az emberi táplálékláncba kerülő gyógyszerszármazékok problémáját az utóbbi évtizedekben számos fejlett öntözéssel rendelkező országban azonosították – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézete.
Az úgynevezett rétegvizek sincsenek biztonságban – noha azt hihetnénk, hogy ez a víztest alapvetően védett a potenciális szennyeződésektől, mert a felszíni vízzel kevéssé keveredik. A világ számos nagyvárosában az ivóvizet a talaj mélyebb rétegeiből veszik és a szokásos technológiával tisztítják: a kutatók mégis gyógyszermaradványokat – leggyakrabban antiepileptikum karbamazepint – találtak a vízben.
Az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége listát készített a különösen veszélyes szerves vegyületekről, amelyen jelenleg 129 anyag szerepel (többek között növényvédő és rovarirtó szerek, policiklusos aromás szénhidrogének és gyógyszer hatóanyagok).
Ez a lista kiemelkedően fontos a nemzetközi kibocsátások szabályozása miatt, azonban nem tartalmazza az összes olyan vegyületet, ami potenciálisan veszélyes lehet az élő szervezetekre. Ezen felül kiadtak egy szennyvíz-kibocsátási iránymutatásokból álló dokumentumot (Effluent Guidelines), amelyben a fenti listán kívül több szennyező anyag kibocsátását is szabályozzák.
Kihirdették az „Így neveld a felnőtteket” gyermekpályázat díjazottjait.
A koningshoeveni apátság trappista szerzetesei 1881 óta gyártanak sört, az utóbbi években pedig már kenyeret is sütnek, csokoládét, sajtot és mézet is készítenek. Az apátság és a látogatóközpont szennyvize mellett az ezekből a gazdasági tevékenységekből származó szennyezett vizet is meg kell tudniuk tisztítani.
Budapesttől 30 kilométerre, Vác szomszédságában, Sződliget közelében rejtőzik a vadregényes kis horgásztó, amelynek felfedezésével igazi mesevilágba csöppenhetünk. A tavat öblöcskék, apró félszigetek övezik és idilli, nádból és fából készült házikók rejtőzködnek a hatalmas ártéri fák ölelésében.
Mlle Hipolyte francia dizájner és illusztrátor bonyolult szobrokat készít vibrálóan színes papírokból. A művész legújabb háromdimenziós alkotását a korallzátonyok inspirálták, a Coralium névre keresztelt, közel 1 méter magas és 3 méter széles szobrot különböző technikákkal alkotta meg. Az alkotás célja, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás hatására, az egyre törékenyebb tengeri ökoszisztémára.
Korábban teljesen halottnak vélt földközi-tengeri korallkolóniákban fedeztek fel élő virágállatokat a kutatók, akik a világon elsőként számoltak be a jelenségről a Science Advances című folyóiratban.
A gyógyszerszármazékok vizekből történő eltávolítása szinte az egész világot foglalkoztatja. Ezért is kísérte nemzetközi érdeklődés a Budapesti Víz Világtalálkozón a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete által vezetett NVKP projekt eredményeinek bemutatását, amelyek a teljes problematikát átfogják.
Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat.
„A jég világában láthatjuk, tapinthatjuk, hallhatjuk – közvetlenül a bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás folyamatát" – James Balog nemzetközileg elismert természetfotós szerint elképesztően fontos, hogy odafigyeljünk azokra a folyamatokra, amelyek a sarkvidékeken zajlanak.
A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.
Mat Miller brit illusztrátor a PangeaSeed Alapítvány számára készített alkotással hívja fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyekkel ma az óceánoknak szembe kell nézniük. Equilibrium (Egyensúlyi állapot) címre keresztelt alkotása az alapítvány legutóbbi kiadványában kapott helyet, célja pedig, hogy ráirányítsa a figyelmet az óceáni ökoszisztéma sérülékenységére és a tengeri fajok gyors ütemű kihalására.
