A szennyezett víz drámája
2019. szeptember 12.
Évről évre nő a forgalomba kerülő gyógyszerek mennyisége, aminek az áldásos hatások mellett vannak hátulütői is: a hatóanyagok egy része ugyanis változatlan formában ürül ki a szervezetünkből, majd az élővizeinkbe kerül. Mai tudásunk alapján úgy fest, ez nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot, ám mivel a folyamat hosszú távú hatásait nem ismerjük, ez is egy olyan probléma, amelyre a közeljövőben megoldást kell találnunk – például új technológiák meghonosításával.
Napjaink átlagos szennyvízkezelő rendszerei a gyógyszerhatóanyagok jelentős részét nem képesek eltávolítani, így azok a tisztított szennyvízzel az élővizekbe, illetve a talajokon keresztül a felszín alatti vizekbe is bekerülnek.
De ha az eredmények értékelésekor figyelembe vesszük a nagyobb folyók vízhozamát is, ami több száz, sőt több ezer köbméter is lehet másodpercenként, akkor már jóval ijesztőbb a kép, mert mindez olyan, mintha néhány percenként egy egész gyógyszerkapszula úszna a folyóban. És ez csupán egyetlen hatóanyag, a valóságban azonban több tucat anyag és metabolit kombinációja található meg az élővizekben.
A gyógyszerhatóanyagok a folyók mellett a tavakban és a felszín alatti vizekben (kútvizekben) is kimutathatók, az utóbbi években pedig a csapvizek kapcsán is olvashatók híradások. Ezek mindegyike hangsúlyozza, hogy az ivóvízből kimutatott anyagok mennyisége olyan kicsi, hogy egy liter vízben néhány tíz, olykor néhány száz nanogramm (a gramm milliárdod része) mérhető csupán.
A gyógyszerhatóanyagok tehát a vizekben valóban igen alacsony koncentrációkban vannak jelen, ám egyidejűleg sok száz különféle vegyület együttes jelenlétéről beszélhetünk. Az olykor száz méternél is mélyebbről felhozott rétegvizekből igen kis mennyiségben kimutatott gyógyszerhatóanyagok pedig nem az egészségünket veszélyeztetik, hanem a gondatlanul és ellenőrizetlenül fúrt mély rétegvízkutak környezeti hatásainak tanúi – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézete.
Kihirdették az „Így neveld a felnőtteket” gyermekpályázat díjazottjait.
A koningshoeveni apátság trappista szerzetesei 1881 óta gyártanak sört, az utóbbi években pedig már kenyeret is sütnek, csokoládét, sajtot és mézet is készítenek. Az apátság és a látogatóközpont szennyvize mellett az ezekből a gazdasági tevékenységekből származó szennyezett vizet is meg kell tudniuk tisztítani.
Budapesttől 30 kilométerre, Vác szomszédságában, Sződliget közelében rejtőzik a vadregényes kis horgásztó, amelynek felfedezésével igazi mesevilágba csöppenhetünk. A tavat öblöcskék, apró félszigetek övezik és idilli, nádból és fából készült házikók rejtőzködnek a hatalmas ártéri fák ölelésében.
Mlle Hipolyte francia dizájner és illusztrátor bonyolult szobrokat készít vibrálóan színes papírokból. A művész legújabb háromdimenziós alkotását a korallzátonyok inspirálták, a Coralium névre keresztelt, közel 1 méter magas és 3 méter széles szobrot különböző technikákkal alkotta meg. Az alkotás célja, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás hatására, az egyre törékenyebb tengeri ökoszisztémára.
Korábban teljesen halottnak vélt földközi-tengeri korallkolóniákban fedeztek fel élő virágállatokat a kutatók, akik a világon elsőként számoltak be a jelenségről a Science Advances című folyóiratban.
A gyógyszerszármazékok vizekből történő eltávolítása szinte az egész világot foglalkoztatja. Ezért is kísérte nemzetközi érdeklődés a Budapesti Víz Világtalálkozón a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete által vezetett NVKP projekt eredményeinek bemutatását, amelyek a teljes problematikát átfogják.
Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat.
„A jég világában láthatjuk, tapinthatjuk, hallhatjuk – közvetlenül a bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás folyamatát" – James Balog nemzetközileg elismert természetfotós szerint elképesztően fontos, hogy odafigyeljünk azokra a folyamatokra, amelyek a sarkvidékeken zajlanak.
A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.
Mat Miller brit illusztrátor a PangeaSeed Alapítvány számára készített alkotással hívja fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyekkel ma az óceánoknak szembe kell nézniük. Equilibrium (Egyensúlyi állapot) címre keresztelt alkotása az alapítvány legutóbbi kiadványában kapott helyet, célja pedig, hogy ráirányítsa a figyelmet az óceáni ökoszisztéma sérülékenységére és a tengeri fajok gyors ütemű kihalására.
