A szennyezett víz drámája
2019. szeptember 10.
A fejlődő orvostudomány egyre több egészségügyi problémára szolgál hathatós megoldással, a legtöbbször gyógyszerek formájában. A tabletták elmulasztják a fájdalmunkat, javítják az életminőségünket, segítik a felépülésünket. A bennük rejlő hatóanyagok azonban ezzel még sajnos nem végzik be pályafutásukat.
Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen nő a fogalomba kerülő gyógyszerek mennyisége. De mi is történik pontosan ezekkel a szerekkel? Elfogyasztjuk őket, majd a hatóanyagok a felszívódást követően, a „célterületre érve” kifejtik hatásukat. A magunkhoz vett hatóanyagok egy része azonban változatlan formában ürül ki szervezetünkből.
Ezek az anyagok vagy a csatornahálózatba kerülve folytatják útjukat, vagy közvetlenül a talajba kerülnek. Olykor a lejárt szavatosságú gyógyszerek is a szemeteskukákban vagy a WC-be dobva végzik. Illetve nem végzik, hiszen ezek az anyagok nem semmisülnek meg, hanem útjukat szintén a szennyvízcsatorna-hálózatban folytatják tovább. Mivel Magyarországon a kommunális szennyvizeket tisztítják, így a csővezetékek általában egy szennyvízkezelőben végződnek.
Az Environmental Science and Technology szakfolyóiratban már immáron egy évtizede olvashatók olyan közlemények, amelyek a szennyvíztisztítókból kifolyó, tisztított vizek gyógyszerhatóanyagaival foglalkoznak. A 2019 júniusában Szalonikiben megrendezett 17. nemzetközi környezetkémiai konferencián (ICCE2019) is kiemelt téma volt a tisztított szennyvizek gyógyszerhatóanyagokra fókuszált további tisztítása.
E létesítményekből a környezetünkbe kibocsátott, tisztított szennyvizek kisebb-nagyobb koncentrációban az összes olyan gyógyszer hatóanyagát tartalmazzák, amelyeket a szennyvízkezelőhöz tartozó közösség fogyaszt. A tisztított szennyvízzel ezek az élővizekbe, illetve a felszín alatti vizekbe is bekerülhetnek – legalábbis erre figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézetében folyó kutatások legújabb eredményei.
Kihirdették az „Így neveld a felnőtteket” gyermekpályázat díjazottjait.
A koningshoeveni apátság trappista szerzetesei 1881 óta gyártanak sört, az utóbbi években pedig már kenyeret is sütnek, csokoládét, sajtot és mézet is készítenek. Az apátság és a látogatóközpont szennyvize mellett az ezekből a gazdasági tevékenységekből származó szennyezett vizet is meg kell tudniuk tisztítani.
Budapesttől 30 kilométerre, Vác szomszédságában, Sződliget közelében rejtőzik a vadregényes kis horgásztó, amelynek felfedezésével igazi mesevilágba csöppenhetünk. A tavat öblöcskék, apró félszigetek övezik és idilli, nádból és fából készült házikók rejtőzködnek a hatalmas ártéri fák ölelésében.
Mlle Hipolyte francia dizájner és illusztrátor bonyolult szobrokat készít vibrálóan színes papírokból. A művész legújabb háromdimenziós alkotását a korallzátonyok inspirálták, a Coralium névre keresztelt, közel 1 méter magas és 3 méter széles szobrot különböző technikákkal alkotta meg. Az alkotás célja, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás hatására, az egyre törékenyebb tengeri ökoszisztémára.
Korábban teljesen halottnak vélt földközi-tengeri korallkolóniákban fedeztek fel élő virágállatokat a kutatók, akik a világon elsőként számoltak be a jelenségről a Science Advances című folyóiratban.
A gyógyszerszármazékok vizekből történő eltávolítása szinte az egész világot foglalkoztatja. Ezért is kísérte nemzetközi érdeklődés a Budapesti Víz Világtalálkozón a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete által vezetett NVKP projekt eredményeinek bemutatását, amelyek a teljes problematikát átfogják.
Fokváros történelmi vízválsága az egész világ számára ébresztőt fújt. Megtörtént, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Félő, ha a párizsi megállapodásban rögzített célok nem teljesülnek, néhány évtizeden belül akár több nagyváros is hasonló sorsra juthat.
„A jég világában láthatjuk, tapinthatjuk, hallhatjuk – közvetlenül a bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás folyamatát" – James Balog nemzetközileg elismert természetfotós szerint elképesztően fontos, hogy odafigyeljünk azokra a folyamatokra, amelyek a sarkvidékeken zajlanak.
A szakemberek szerint ennyi golflabdából közel 30 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódhatott a tengervízbe.
Mat Miller brit illusztrátor a PangeaSeed Alapítvány számára készített alkotással hívja fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyekkel ma az óceánoknak szembe kell nézniük. Equilibrium (Egyensúlyi állapot) címre keresztelt alkotása az alapítvány legutóbbi kiadványában kapott helyet, célja pedig, hogy ráirányítsa a figyelmet az óceáni ökoszisztéma sérülékenységére és a tengeri fajok gyors ütemű kihalására.
