A Világbank és az ENSZ által felkért Vízügyi Elnöki Testület tagjainak arcképcsarnoka

A Testület társelnökei

Ameenah Gurib-Fakim

Mauritius elnöke

Ameenah Gurib-Fakim független politikus, 2015 júniusa óta tölti be hivatalát.

Korábban a Gyógyszerészeti Fejlesztés Nemzetközi Központjának (CIDP) ügyvezető igazgatója, illetve a Mauritiusi Egyetem rektorhelyettese és a Természettudományi Kar dékánja volt, ahol szerves kémiát tanított. Kémia doktori címét Angliában szerezte. Kutatásaiban a mauritiusi honos növények gyógyászati és élelmezési hasznát vizsgálta. Mauritius biológiai sokféleség szempontjából az egyik leggazdagabb a világon. Társszerzője volt az első Afrikai Gyógynövény Gyógyszerkönyvnek. Szakértő tanácsadója volt számos nemzetközi szervezetnek, mint az UNDP, a Világbank, a WHO és az UNICEF és részt vett az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) tudományos és technológiai stratégiájának megírásában.

Gurib-Fakim elnök céljai között előkelő helyen szerepel a tudományos diplomácia erősítése, különösen a klímaváltozás, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén, valamint Mauritius kutatás-alapú gazdaságának erősítése.

***

A szigetország a klímaváltozáshoz a vizes élőhelyek helyreállítása, a hálózatok vízveszteségét csökkentő infrastruktúra-fejlesztések, az öntözőrendszerek hatékonyságjavítása, gátak és esővíz-elvezető rendszerek révén tud alkalmazkodni. A környezeti fenntarthatóság terén a szennyvízrendszer fejlesztése és a szennyvíz újrahasznosítása lesz Mauritius számára a következő évtized kulcsfeladata.

 

 

Enrique Peña Nieto

Mexikó elnöke

Peña Nieto elnök 2012 decembere óta van hivatalában. Elnökségét megelőzően México állam kormányzója volt, korábban pedig szövetségi kongresszusi képviselő. Jogi és üzleti diplomája van.

Kormányzóként nagy infrastruktúraépítési programjainak egyik fontos eleme volt a megfelelő ivóvíz-ellátó hálózat teljes kiépítése. Megválasztása óta a gazdaságélénkítés és a drogkartellekkel való leszámolás mellett egy fenntarthatósági kormányzati program megvalósítása volt a célja. Ez utóbbi magába foglalta a fenntartható vízgazdálkodást és vízügyi kormányzást is. A vízzel összefüggő problémákat érzékelő lakosság is aktív kormányzati fellépést vár: a mexikóiak 70%-a súlyos problémának értékeli a vízszennyezést, a bűnözés, a korrupció és a drogkartellek utáni 4. helyre sorolva a legsürgetőbb problémák listáján.

***

Mexikó régi hagyományokkal bír a vízgazdálkodás terén, már az 1930-as években nagy víztározók, kutak és öntözőrendszer biztosítottak ellátást a gyorsan növekvő lakosságnak. Azonban az első fejlesztéseket követő évtizedekben a gazdaság szárnyalása ellenére is az ellátórendszerek nem tudtak lépést tartani a népességrobbanással, a városiasodással és a változó igényekkel. Az ipari tevékenység kimerítette a felszín alatti vizeket, míg a lakosság több, mint duplájára nőtt ebben az időszakban. A nehézségek leginkább valaha mocsaras vidékre épült, mégis egyre terebélyesedő Mexikóvárosban.

Az erőforrásokat figyelembe vevő, pénzügyileg fenntartható, a lakosságot és a mezőgazdaságot egyaránt ellátó fizikai és intézményi infrastruktúra létrehozása Mexikó egyik legnagyobb és legösszetettebb feladata a következő évtizedben, különösen a klímaváltozás okán egyre gyakoribbá váló hurrikánok és szárazságok miatt.

Éppen ezért Mexikó aktív szereplő a nemzetközi vízügyi együttműködések terén. 2006-ban a Víz Világfórumot Mexikóvárosban szervezték.

 

 

A Testület tagjai

 

Malcolm Turnbull

Ausztrália miniszterelnöke

2015. szeptembere óta van hivatalban, ekkor párttársát, Tony Abbott-ot váltotta a pártelnöki és így a miniszterelnöki székben is.

Jogász végzettségű, politikai tevékenységét megelőzően saját ügyvédi irodáját és befektetési cégeit irányította, újságíróként is dolgozott. A 2000-es évek nagy ausztráliai szárazsága csúcsán, 2006-ban, John Howard miniszterelnök vízért felelős miniszterhelyettessé nevezte ki. 2007-ben rövid ideig Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter volt. Az első ausztrál kormányfő, aki korábbi környezetvédelmi tárcavezetőből lett miniszterelnök.

***

Ausztráliában a környezeti fenntarthatóság megosztó ügy volt. Turnbull miniszterelnök üzletorientált megközelítésével kívánja átlépni klímaváltozás tekintetében meglévő törésvonalat. Mind a megújuló energia, mind a vízügyi beruházások tekintetében támogatja a piaci alapú, innovációra épülő megoldásokat. Erre nagy szükség van Ausztráliában, ahol az egyenlőtlen csapadékeloszlás még szélsőségesebbé vált a globális felmelegedés miatt. A kontinens lakossága a jelenlegi 24 millió főről a becslések szerint ennek duplájára nőhet a következő 30 évben. A szárazság, a vízhiány, a pazarló vízhasználat és az öntözésigényes mezőgazdaság takarékosabb vízhasználatát infrastrukturális fejlesztések és a vízvisszasajtolás mellett vízkereskedelmi rendszerrel ösztönzik. Az intézkedések hatására a vízfelhasználás 2001 és 2009 között összességében 35%-kal csökkent, legnagyobb mértékben a mezőgazdasági vízfelhasználás racionalizálásának köszönhetően.

Más országok, mint India, Kína, Indonézia, Japán és az Amerikai Egyesült Államok is tanulmányozzák a hatékony ausztrál vízszabályozói és víztakarékossági modellt.

 

 

Sheikh Hasina

Banglades miniszterelnöke

Sheikh Hasina négy évtizedes politikai karrierje alatt 1996 és 2001 között már betöltötte a miniszterelnöki posztot, 2009-ben és 2014-ben újraválasztották.

A miniszterelnök számára a környezetvédelem fontos nemzeti ügy. A számos kis léptékű lakossági és közösségi környezetvédelmi program egységet teremthet a mély történelmi megosztottságokkal küzdő országban. A környezet megóvásán alapuló, fenntartható „zöld növekedés” az eredményekben is megmutatkozik. Sheikh Hasina kormányzása kezdete óta az ország erdőterületeinek aránya 9 %-ról 17 %-ra nőtt.

A miniszterelnök nemzetközi fórumokon is elkötelezett a tiszta ivóvíz, mint emberi jog biztosítása mellett. Az alapvető szükségletek, ahogy a vízkészletek fenntarthatósága is, a gazdasági, környezeti és társadalmi előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele. 2015. szeptember 14-én megkapta a „Champions of Earth” díjat, az ENSZ legrangosabb környezetvédelmi díját. A díj elismerése Sheikh Hasina úttörő erőfeszítéseinek a klímaváltozás és az ökológiailag sérülékeny Banglades klímaalkalmazkodása terén.

***

Hazájában az ivóvíz és szanitáció alapvető infrastruktúráinak fejlesztése mellett a kiugró népsűrűség, valamint a tengervízszint emelkedése miatt a vizek és a talaj sóssá válása jelent megoldandó problémát. Az ipari és lakossági vízszennyezés és vízügyi intézményrendszer hiányosságai egyaránt komoly nehézséget jelentenek a legkevésbé fejlett országok közé sorolt Bangladesben. Az ország sérülékenységét növeli, hogy vizeinek 92 %-a Kínából és Indiából ered, miközben mindegyik országban rohamosan nő a népesség.

 

 

Áder János

Magyarország köztársasági elnöke

2012 májusa óta tölti be hivatalát. Az 1980-as évek végén jogász végzettségű fiatal politikusként részt vesz a pártállami rendszer lebontásához vezető folyamatban és a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. 1990-től 2009-ig a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának tagja, 1998 és 2002 között a Magyar Országgyűlés elnöke. 2009-ben európai parlamenti képviselővé választják. Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának alelnökeként számos környezeti és fenntarthatósági kezdeményezés fűződik a nevéhez. Köztársasági elnökként kiemelt feladatának tekinti a vízzel és klímaváltozással kapcsolatos kihívások társadalmi, gazdasági és politikai összefüggéseinek tudatosítását, a klímabarát technológiai megoldások ösztönzését, valamint a jövő nemzedékek iránti felelősségvállalást. Aktív és sikeres szerepet vállalt a párizsi klímacsúcs támogatására szerveződött nemzetközi Live Earth kezdeményezésben, a 2013-as és 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozó fővédnöke.

***

Magyarországon az egy főre jutó édesvíz mennyisége nemzetközi összehasonlításban magas, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan vízügyi szempontból sérülékeny, vizeinek 97%-a a határain túlról érkezik. Éppen ezért Magyarország kiemelten kezeli a határon átnyúló vízügyi együttműködést szomszédaival és a Duna egész vízgyűjtő területén. A klímaváltozás hatásai Magyarországon az európai átlagos értéket meghaladják. Az éghajlatváltozás felerősíti az árvíz, az aszály és a belvíz hármas kockázatát, ezek évről évre visszatérő veszélyt jelentenek az ország számára. A rendszeres árvízi kockázat miatt Magyarország kiterjedt árvízvédelmi rendszerrel bír. A magyar vízszolgáltatók magas szintű ivóvíz-szolgáltatást és vízminőséget biztosítanak, az utóbbi években pedig jelentős fejlesztések történtek a geológiai eredetű és súlyos egészségügyi kockázatokkal bíró arzén kiszűrésére az ivóvizekből. Az elmúlt két évtizedben nagymértékű fejlesztések történtek a szennyvíztisztítás és a csatornázás területén, melyek zászlóshajóprojektje a budapesti dél-pesti szennyvíztisztító 2009-es megnyitása volt. A magyar vízipari cégek és szakértők 54 országban vannak jelen ivóvíz-, szennyvíz-, városi integrált vízszolgáltatási és rendszerüzemeltetési, illetve tervezési és vízügypolitikai projektekkel. Magyarország vízügyi oktatási rendszere révén részt vállal más országok közép- és felsősokú vízügyi szakembereinek képzésében, ami elengedhetetlen az infrastrukturális beruházások hosszú távú fenntarthatóságának biztosításhoz.

 

 

Dr. Hani Al-Mulki

Jordánia miniszterelnöke

Dr. Hani Al-Mulki doktori címét ipari és rendszermérnöki témában szerezte. Jordánia miniszterelnöke, illetve Aqaba Különleges Gazdasági Övezet Hatóságának főbiztosa.

Korábban Dr. Al-Mulki ellátási-, ipari és kereskedelmi-, energia és ásványi erőforrások-, víz és öntözési ügyekért felelős miniszteri, illetve külügyminiszteri posztot töltött be. Széleskörű politikai pályafutásán kívül Dr. Al-Mulki a Királyi Tudományos Társaságának elnökeként, majd az Általános Iszlám Tudományos Akadémia ügyvezető-igazgatójaként is szolgált, illetve a Jordán „Tudomány és a Technológiáért Tanács” szervezet alelnöke volt.

Dr. Hani Al-Mulki számos kitüntetésben részesült, többek között az Al-Kawkab Rendszalaggal és az Al-Istiklal Rendszalaggal is kitüntették.

***

Ahogy a régió valamennyi országa, Jordánia is súlyos vízhiánnyal küzd. Harmadik a vízben legszegényebb országok rangsorában. Minimális földfelszíni vízkészletei és rövid, 3-4 hónapos esős időszaka miatt számottevő vízfelhalmozásra nincs módja. Mindezek ellenére az ország fejlett infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy a lakosság döntő többsége hozzájusson tiszta vízhez és szanitációhoz.

A vízhiányt súlyosbítja a szíriai és más menekültek érkezése. 2015-ös adatok szerint 9,5 millió jordániai lakosból 2,9 millió a külföldi, amelyből 1,3 millió a szíriai menekült. A menekültek elhelyezése, energiával, élelmiszerrel, vízzel és alapvető háztartási cikkekkel való ellátása, a kiskorúak oktatása, az egészségügyi ellátás, a hulladék eltávolítása és kezelése, a foglalkoztatás és az adminisztráció költségei minden korábbinál nagyobb nyomást helyeznek az ország természeti és humán erőforrásaira. A következő évek feladata a menekültek ellátása és a meglévő infrastruktúra karbantartása, a csővezetékek helyreállítása, felújítása, tározók építése, a szennyvíz-kezelés és újrahasznosítás lesz, mert a növekvő lakosságú ország nem engedheti meg a magas hálózati veszteségeket.

 

 

Mark Rutte

Hollandia miniszterelnöke

Mark Rutte 2010 óta tölti be a miniszterelnöki posztot. Korábban parlamenti képviselő, 2002 és 2004 között oktatási, kulturális és tudományos ügyekért felelős államtitkár volt. Politikai pályáját megelőzően a vállalati szférában dolgozott. Olyan nagy cég emberi-erőforrás menedzsere volt, mint az Unilever.

***

Hollandiának van a világon az egyik legfejlettebb vízkezelő és árvízszabályozó rendszere, ami egyszerre épül a sok évszázados hagyományokra, a színvonalas és hatékony vízkormányzásra és a technológiai innovációkra. A világ egyik legsűrűbben lakott országa annak ellenére felvértezett a vízkárokkal szemben, hogy lakosságának 2/3-a fekszik árvízveszélyes területen, 1/3-a pedig a tengerszint alatt. A 13. század óta létező helyi vízügyi testületek a holland demokratikus kormányzás első megnyilvánulásai voltak.

Hollandia jelentős tapasztalattal rendelkezik az árvízvédelem, folyamszabályozás, mederkotrás, vízügyi infrastruktúra-építés, védművek, kikötő építés, hidraulika, vízkezelés, víztisztítás területén. A 12.000 vállalatot és 181.000 munkavállalót foglalkoztató holland vízügyi szektor víztisztításban és vízkezelésben az ötödik legtöbb szabadalmi joggal rendelkezik a világon.

Számos vízzel kapcsolatos kutatószervezet és agytröszt központja van az országban. Ezek közül az egyik legfontosabb az UNESCO Víztudományi Oktató Intézete (IHE) Delftben.

Hollandia mindig is a vízdiplomácia aktív szereplője volt. Rutte miniszterelnök idején a vízgazdálkodás, különösen a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással összefüggésben a holland külpolitika egyik sarokkövévé vált.

Európai szereplvállalása mellett Hollandia számos módon jelen van a világban és változatos pénzügyi konstrukciókban támogatja a fejlődő országok vízügyi terveit és beruházásait és az integrált vízgazdálkodás érvényre juttatását. Katasztrófák estén rendszerint nem gyorssegélyt nyújt, hanem a megelőzésben és az újjáépítésben segít. Nemzetközi zászlóshajó programja a folyódelták komplex és integrált helyreállítása, és a torkolati vidékeken fekvő városok fejlesztése.

Vilmos Sándor holland uralkodó - még trónörökösként - az UNSGAB, azaz az ENSZ Főtitkár Vízzel és Szanitációval összefüggő tanácsadó testületének elnöke volt.

 

Jacob Zuma

Dél-Afrika Köztársasági Elnöke

Az elnöki posztot 2009 óta betöltő Jacob Zuma a 60-as évek óta országa aktív politikai szereplője.

Elnöki programjának a közelmúltban bejelentett fontos része a vízhálózat fejlesztése és a vízügyi szakemberek képzése.

***

Dél-Afrika fejlett vízügyi infrastruktúrájának köszönhetően a lakosság messze a kontinens átlaga fölött, 90%-ban hozzájut vezetékes vízhez. Ugyanakkor a szennyvíztisztítás hiánya és az ipari szennyezések miatt a vízminőség rossz. A víz által terjedő betegségek különösen a vidéki lakosságot sújtják, és a vízi ökoszisztémák állapotát és ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jelentősen rontják.

Dél-Afrika száraz ország. Az éves csapadékmennyisége a világátlag fele. Mivel a nagyvárosok a gyarmati időkben létesített bányák közelében fekszenek, és nem a felszíni vizek közelében, a vizet jelentős költséggel és hálózati veszteséggel nagy távolságon juttatják el a lakossághoz.

A dél-afrikai kultúrában a nőket elismerten a vízhasználat kulcsának tartják, és ezzel összhangban Dél-Afrika 2014-ben konferenciát szervezett a nemek, a víz és a fejlődés kapcsolatáról. Kezdeményezték, hogy az ENSZ 2017-et nyilvánítsa a víz és a nők nemzetközi évének.

 

Macky Sall

Szenegál Köztársasági Elnöke

Macky Sall 2012 óta tölti be az elnöki posztot. Dakarban, majd a párizsi Kőolajtani Intézetben szerzett geológiai mérnöki és geofizikus diplomát. Korábban a Szenegáli Kőolaj Társaság (PETROSEN) ügyvezető igazgatója, egyben a köztársasági elnök energiaügyi és bányászati főtanácsadója volt, majd Bánya-, Energia- és Vízügyi Miniszter lett. 2004 és 2007 között miniszterelnök, 2007-2008-ban az Nemzetgyűlés elnöke volt.

Elnöki programjában egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyugat-afrikai régiót érintő természeti kihívások témája az éghajlatváltozás, a megújuló erőforrások, és vízügyi kérdések terén. Szenegál 2016. január és 2017. december között az ENSZ Biztonsági Tanács tagjaként a „víz, béke, biztonság” kérdését, a BT egyik kiemelt témájává kívánja tenni.

***

Szenegálban rendezték 2014-ben az Afrikai Víz Hetet, az afrikai államok magas szintű vízügyi találkozóját.

Bár az ország népessége gyors ütemben növekszik, és a gazdaságát a legkevésbé fejlettek közé sorolják, a lakosság kb. 90%-a hozzájut tiszta ivóvízhez, köszönhetően a 90-es években elindított átfogó és pénzügyileg fenntartható beruházásoknak, az állami és magánszféra együttműködésének.

Szenegál számára fontos cél, hogy a városi lakosságot teljeskörűen rákapcsolja a csatornarendszerre. Vidéken halaszthatatlan a vízügyi szolgáltatások javítása.

 

Emomali Rahmon

Tadzsikisztán elnöke

Emomali Rahmon közgazdász végzettségű, az ország függetlenné válása, 1994 óta tölti be az államfői posztot. Megkapta a „Nemzet vezetője” címet, így a mandátumok számának korlátozása nélkül indulhat az elnöki posztért.

Az ENSZ Közgyűlése Tádzsikisztán javaslatára hirdette meg 2003-ban a „Víz az életért” elnevezésű, 2005-től 2015-ig tartó nemzetközi évtized programját, amelynek célja az volt, hogy 2015-re teljesüljenek a vízzel és a kapcsolódó egészségügyi célokkal összefüggő nemzetközi kötelezettségvállalások. 2015 júniusában Dusanbéban tartották meg 100 ország és 80 nemzetközi szervezet részvételével a Víz az éltért évtized összegző konferenciáját.

***

A közép-ázsiai térség jelentős problémája a vízmegosztás kérdése. Tádzsikisztán területe az eredője és vízgyűjtője Közép-Ázsia két legjelentősebb folyójának, az Amudarjának és a Szirdarjának. Tádzsikisztánból ered az Aral-tó térségében felhasznált összes vízmennyiség több mint fele. Ugyanakkor a klímaváltozás miatt a Pamír hegység gleccserei gyorsan olvadnak, és növekszik a betegségek, szárazság és földcsuszamlások veszélye. Mivel a gleccserek az Aral-tavat is ellátják vízzel, amiből Üzbegisztán és Türkmenisztán vízigényes gyapotföldjeit is öntözik, fönnáll a veszély, hogy a klímaváltozás fölerősíti az országok közötti feszültségeket, és migrációs hullám is elindulhat.

 

Pedro Pablo Kuczynski Godard
Peru köztársasági elnöke

Pedro Pablo Kuczynski 2016 júniusa óta Peru köztársasági elnöke. 2005–2006-ban az ország miniszterelnöke, azt megelőzően gazdasági és pénzügyminiszter, illetve energia- és bányaügyi miniszter is volt. Dolgozott a Világbanknál, illetve Afrikában a bányászati és ipari szektorban. Közgazdász, diplomáját az Oxford Egyetemen és a Princeton Egyetem Woodrow Wilson Intézetében szerezte. Zenei tanulmányokat is folytatott Svájcban és Angliában. Kuczynski elnök kongresszusi megnyitóbeszédében elnöksége három legfontosabb célkitűzése között jelölte meg, hogy egészséges ivóvizet biztosítsanak mindazoknak, akik ebben hiányt szenvednek. Ez jelenleg a perui lakosság körülbelül 40%-át érinti.

***

Latin-Amerika rendelkezik (bár nagyon egyenetlen elosztással) a legmagasabb egy főre jutó édesvízkészlettel a világon. A bőségesen rendelkezésre álló vízforrások nagyban elősegítették a régió gazdasági és társadalmi fejlődését az elmúlt 10-20 év során. Ugyanakkor jelentős kihívást jelent a vizek pazarló használata, a súlyos vízszennyezés és a természeti környezet rombolása. A természetes vízforrásokra a legnagyobb terhelés a legnagyobb exportbevételt nyújtó intenzív mezőgazdaságból és a bányászatból származik.

Az elmúlt évtizedekben Peru nagyot lépett előre a biztonságos ivóvíz- és szennyvízhálózatok fejlesztése terén, több millió embernek biztosítva az alapvető higiéniai körülményeket. A perui kormány decentralizációval, a szektorális politikák összehangolásával és az érdekelt felek bevonásával eddig is komoly lépéseket tett a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése érdekében.

Azonban a népességnövekedés és az urbanizáció miatt ezután is nagy feladatok várnak az országra. Lakosságának körülbelül 70 százaléka és a gazdasági tevékenységének nagy része is az ország száraz, csendes-óceáni partvidéki területein koncentrálódik, miközben az édesvízforrások kevesebb mint 2%-a található itt. A városi és az ipari szennyvízelvezetés, a szennyvíztisztítás és az újabb vízforrások biztosítása elengedhetetlen lesz az ország további gazdasági növekedéséhez.

 

 

Különleges tanácsadó

 

Dr. Han Szungszu

A Koreai Köztársaság volt miniszterelnöke

Dr. Han 2008 és 2009 között Dél-Korea kormányfője volt, 1988 óta tagja a koreai Nemzetgyűlésnek. 1994-95 között Kim Young Sam elnök kabinetfőnöke volt, majd 1996-97-ben miniszterelnök-helyettesként a pénzügyminiszteri funkciót látta el. 2001 áprilisában külügyminiszternek nevezték ki, ilyen minőségében választották 2001 szeptemberében az ENSZ Közgyűlés 56. ülésszakának elnökévé. 2001-ben ő vette át az ENSZ részéről a Nobel békedíjat.

2010-től a szöuli központú Zöld Növekedési Intézetet (GGGI) vezette 2014-ig. Tagja volt az ENSZ főtitkár által létrehozott, 2011-2012-ben működött Globális Fenntarthatóság magas szintű testületének.

Han Szungszu a nemzetközi vízügyi kérdésekben is tekintélyes politikus. Az ENSZ vízügyi szakértői tanácsadó testületének (UNSGAB) tiszteletbeli elnöke volt, 2013 decemberétől pedig az ENSZ főtitkár különleges megbízottja a víz által okozott katasztrófák kockázatainak csökkentésére vonatkozó témakörben.

Dél-koreai, brit és amerikai egyetemeken tanított közgazdász professzorként. 2004-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.