Vízügyi Elnöki Testület – Háttérinformációk

A Fenntartható Fejlődési Célok (FFC-k) megvalósításához a világ kormányzatainak, társadalmainak és a magánszektornak is meg kell változtatnia vízhasználati, vízgazdálkodási szokásait. Az átalakulás felgyorsítása érdekében hozta létre Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, és Jim Yong Kim, a Világbank-csoport elnöke a Vízügyi Elnöki Testületet (VET). A államfőkből és kormányfőikből álló testület iránymutatást nyújt a kihívásokkal szembeni fellépéshez, és szorgalmazza az átfogó, teljes körű és együttműködésen alapuló vízgazdálkodás-fejlesztési megoldásokat, a tiszta víz és a szanitáció szélesebb körű rendelkezésre állásának elősegítését.

 

Kontextus és cél

A népegészségügy, az élelmiszerbiztonság, az élhető városok, a mindenki számára elérhető energia, a környezeti jólét és a klímaintézkedések között a víz az összekötő láncszem. A víz és a szanitáció az emberi méltóság és a gazdasági növekedés alapfeltételei közé tartoznak. Ugyanakkor, mint azt az FFC-k is nyilvánvalóvá teszik, a világ vízkészleteinek felhasználását alapvetően át kell formálnunk, miközben több milliárd ember nem részesül kielégítő vízellátásban és szanitációban. A vízzel kapcsolatos feszültség egyre nő, sürgősen tennünk kell valamit. A növekvő népesség, a növekedés egyre nagyobb vízigényű megoldásai, az egyre inkább kiszámíthatatlanná váló csapadék és a szennyezés együttesen sok területen azt eredményezi, hogy a vízkérdés a szegénység felszámolására, a fenntartható fejlődés kialakítására irányuló erőfeszítések legfőbb kockázati tényezőjévé válik. Az árvizek és a szárazságok már ma is hatalmas társadalmi és gazdasági költséget jelentenek világszerte, az egyre változékonyabb időjárás pedig tovább fokozza az egyre szélsőségesebb vízjárást. Ha a világ a jelenlegi úton halad, az előrejelzések szerint 2030-ra a globális vízhiány eléri a 40 %-ot. Az ebből eredő feszültségek pedig napjaink számos módon összekapcsolt világában helyi, határokon túlnyúló és globális következményekkel is fognak járni. 2015 szeptemberében az FFC-ket a 2030-ig tartó Fenntartható Fejlődési Program részeként az ENSZ minden tagállama elfogadta.

A VET elsősorban a mindenki számára elérhető vízellátás és szanitáció biztosítása és a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítására (FFC6) helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor hozzá kíván járulni a többi FFC eléréséhez is, melyek függenek a vízkészletek növekedésétől és a vízgazdálkodástól.

 

A VET tevékenysége

1. Hatékony intézkedések elősegítése – a Testület igyekszik világszerte megváltoztatni a vízhez kapcsolódó gondolkodásmódot, és rávilágítani azokra a szakpolitikai megoldásokra, intézményekre és programokra, amelyek segítségével a világ fenntarthatóbb pályára állhat. A VET ezzel hatékony cselekvésre ösztönözheti mind a kormányzatokat, mind a civil társadalmat és az üzleti szférát és szektorok közötti együttműködéseket.

2. A finanszírozás és a megvalósítás előmozdítása – a pénzügyi erőforrások mozgósítására irányuló erőfeszítések, a vízügyi FFC megvalósításába történő nagyobb mértékű befektetés, az innovatív finanszírozási és megvalósítási stratégiák támogatásával a VET elősegítheti a vízhez és a szanitációhoz kapcsolódó szolgáltatások globális fejlesztését és hozzájárulhat fenntarthatóbb és alkalmazkodásra képesebb társadalmak és gazdaságok kialakításához.

A sikerhez olyan hatékony intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, amelyek hosszú távú, rendszerszintű hatásokat váltanak ki, és amelyek maximálisan kihasználják a VET vezetői kompetenciáját annak érdekében, hogy beindítsák az FFC-k megvalósításához szükséges változásokat. A tevékenységek néhány, nagy hatású intézkedésre korlátozása dinamikusabb, összpontosítottabb munkát eredményez. Ennek érdekében a testület létrehozza „a vízügyi testület barátainak” nyitott és bővülő hálózatát, amelyben mindenki meghallgatásra talál, és mindenki hozzáférhet a témáról már létező tudásanyaghoz.

 

A Vízügyi Elnöki Testület témái

Az államfő és kormányfő tagok vezető szerepének megfelelően a Testület számos, több területet is érintő témára fog koncentrálni, amelyek kívül esnek a szokásos vízügyi és szanitációs kezdeményezések tartományán. A témák a Testület munkája során változhatnak, de jelenleg a következőkben fogalmazhatóak meg:

1. A vízért mindenki felelős. A népegészségügy, az élelmiszerbiztonság, az élhető városok, a mindenki számára elérhető energia, a környezeti jólét és a klímaintézkedések között a víz az összekötő elem. A víz és a szanitáció az emberi méltóság és a gazdasági növekedés alapfeltételei közé tartoznak. A vízgazdálkodás javításához, a vízellátás és a szanitáció biztosításához „teljes-kormányzati” megközelítés szükséges. Hasonlóképpen a háztartások, a földművelők és a magánszektor a víz fő felhasználói, ezért ők is felelősek a víz megőrzéséért. A fenntartható jövőhöz vezető úton elengedhetetlen megtanulnunk, hogy jobban osszuk el és jobban kezeljük a vizet – közösségi, városi, vízgyűjtői és határokon átnyúló szinteken egyaránt.

2. Fenntartható szolgáltatásokat mindenkinek! A vízhez és a szanitációhoz való hozzáférés alapvető feltétele a szegénység felszámolásának, az emberi méltóságnak, az élhető városoknak, a gazdasági növekedésnek és a környezetszennyezés megakadályozásának is. Világszerte legalább 1,8 milliárd ember használ fekáliával szennyezett ivóvízforrást, és 2,4 milliárdan élnek a legalapvetőbb szanitáció, pl. akár WC-k, latrinák nélkül. Még ott is, ahol a víz és a szanitáció rendelkezésre áll, ezek a szolgáltatások gyakran elégtelenek és nem is fenntarthatóak. A rossz minőségű víz és szanitáció hátrányai aránytalanul sújtják a nőket, és különösen a szegényebbeket és a hátrányos helyzetűeket. Az ENSZ Közgyűlése egyetértett abban, hogy a vízhez mindenkinek joga van, ezért a hozzáférés általános biztosítása mindenki közös felelőssége. Ez várostervezési, oktatási és közegészségügyi kérdés, és egyben az adott szolgáltatók felelőssége is.

3. A vízhez való jogunk értéke. A rendelkezésünkre álló víz értékének felismerése a hiány növekedésével párhuzamosan egyre fontosabb lesz. A vízhez való jogunkat akkor kezeljük értékén, ha csökkentjük a szennyezést és növeljük a vízhasználat hatékonyságát. Növelnünk kell a klímaváltozással és a szélsőséges vízjárással szembeni ellenállóságunkat. Társadalmi, gazdasági és környezeti értelemben is a legértékesebb erőforrásként kell kezelnünk a vizet, mind a szakpolitika, mind az árazási mechanizmusok terén. Mindez azt is jelenti, hogy el kell ismernünk a vízhez fűződő emberi jog értékét ahhoz, hogy az emberiség, elsősorban a szegények és a nők alapvető életszínvonala javulhasson. A víz elosztásának tökéletesítése, használatának hatékonyabbá tétele sokat segíthet abban, hogy a vízhasználatot leválasszuk a gazdasági növekedésről, és hogy a klímaváltozás és a társadalmi-gazdasági vízhiány egyre súlyosbodó problémáit megoldjuk.

4. Hosszú távú befektetés a vízbe. A vízágazatok évtizedek óta alulfinanszírozottak, nem kapnak elég infrastrukturális fejlesztést. Ugyanakkor soha nem látott mértékben nő az urbanizáció, gyorsan nő az élelmiszerszükséglet, egyre gyakoribbak az árvizek és a szárazságok, számos folyódelta  vízadó réteg és víztározó veszélyeztetett, és a klímaváltozás ezeket a problémákat a jövőben csak súlyosbítani fogja. A problémák elhanyagolásának jelentős társadalmi következményei lehetnek, különösen a sérülékenyebb területeken, ahol tömeges migrációt is kiválthat. A növekvő népesség megfelelő minőségű vízzel, szanitációval és öntözőrendszerekkel, árvízvédelemmel, energiával és víztározó-kapacitással való ellátása érdekében kulcsfontosságúak a célnak megfelelő, nagy, többcélú, egyes országokon belüli, illetve több ország együttműködésében megvalósuló infrastrukturális beruházások. Ebből következik, hogy a megfelelő megvalósítási eszközök – pénzügyi források, technológiai fejlesztések, tudástranszfer, nemzetközi együttműködés és kapacitásnövelés – szintén kulcsfontosságúak lesznek. Mivel a szükséges infrastruktúra és a rendelkezésre álló finanszírozás között jelenleg igen jelentős szakadék tátong, innovatív finanszírozási megoldásokra és partneri viszonyokra is nagy szükség van.

 

Lehetséges tevékenységek és eredmények

A VET közösen határozza meg azokat a konkrét kérdéseket, amelyekre összpontosítani kíván, illetve a végrehajtandó intézkedéseket és a tervezett eredményeket is. Ezek között valószínűleg szerepelni fognak az alábbiak:

- a hatékony vízszolgáltatás és vízgazdálkodás példáinak bemutatása, terjesztése;

- konkrét közreműködés, dokumentumok megrendelése, egyebek közt a „vízügyi testület barátai” hálózat tagjaitól;

- kommunikáció és az érdekeltek közötti párbeszéd ösztönzése a vízzel és szanitációval kapcsolatos témákról;

- konkrét modell értékű kezdeményezések szponzorálása, amelyek bemutatják, milyen gyakorlati megoldásokkal lehet áthidalni a jobb szolgáltatási színvonal és jobb vízgazdálkodás legfőbb akadályait;

- hálózatok, partneri együttműködések, kezdeményezések mobilizálása a legfontosabb hosszú távú feladatok megoldása érdekében;

- erőforrások, pénzügyi mechanizmusok mozgósítása a hosszú távú befektetések ösztönzése érdekében;

- jövőkép kialakítása arról, hogyan lehet a vízkészletekkel és szolgáltatásokkal jobban gazdálkodni az FFC-k, különösen az FFC6 megvalósítása érdekében.

 

Időkeret

A Testület határozott időre szóló kezdeményezés, amelynek célja az FFC-k megvalósításának felgyorsítása, és két éves kezdeti időszakra jött létre.