Globális mérföldkövek

 

Meghatározó események, dokumentumok a nemzetközi vízpolitika terén 

Az ENSZ által Mar de Plata városában 1977-ben megrendezett nemzetközi vízkonferencia az első olyan tematikus konferencia volt, 105 ország részvételével, mely meghatározó jelentőséggel bírt a vízgazdálkodás kérdésében.

Az ENSZ 1992 januárjában vízügyi konferenciát rendezett Dublinban 113 ország részvételével, mely tanácskozás négy alapelvet (víz mint véges természeti erőforrás; érintettek bevonása; nők szerepe; víz mint gazdasági érték) fogalmazott meg.

Szintén 1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban rendezte meg a Környezet és Fejlődés Konferenciát, mely elfogadta többek között az „Agenda 21, feladatok a XXI. századra” c. kulcsfontosságú dokumentumot. Utóbbi 18. fejezetének címe „Az édesvízkészletek minőségének és ellátásának megőrzése: integrált megközelítések alkalmazása a vízkészletek használatához, gazdálkodásához és fejlődéséhez.”

A Víz Világfórum a nemzetközi vízpolitika legfontosabb nemzetközi eseménye, amelyen kormányzati, parlamenti és önkormányzati képviselők, valamint vízügyi szervezetek és nemzetközi szakmai szervezetek tanácskoznak. Az első találkozót 1997-ben Marrákesben rendezték, majd ezt követően 2000-ben Hágában, 2003-ban Kiotóban, 2006-ban Mexikóvárosban, 2009-ben Isztambulban, 2012-ben Marseille-ben és 2015-ben a dél-koreai Daegu illetve Gyeongbuk városokban rendezték meg a konferenciát, 2015-ben pedig Brazíliaváros lesz a 8. Víz Világfórum helyszíne. Alább megtalálható az egyes fórumokon elfogadott nyilatkozatok szövegei:

A 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődési Világtalálkozó által elfogadott végrehajtási terv olyan kiemelten fontos kérdésekkel foglalkozik mint az egészséges ivóvízhez és szanitációhoz való hozzáférés, illetve átfogó vízerőforrás-gazdálkodási és hatékony vízfelhasználási tervek kialakítása.

Kiemelendő a 2012. júniusi Rio+20 Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozó záródokumentuma, mely konferencia során Magyarország prioritásként kezelte a víz és szanitáció kérdését. A konferencián dr. Áder János köztársasági elnök a magyar tagállami felszólalásában megerősítette, hogy országa e téren további szerepvállalásra készül. A köztársasági elnök ezzel összhangban bejelentette, hogy 2013 őszén Magyarország nemzetközi konferenciát rendez a Riói Konferencia vízüggyel kapcsolatos döntései megvalósulásának elősegítése érdekében, mely a Budapesti Víz Világtalálkozóban öntött konkrét formát.

A 2013-as Budapesti Víz Világtalálkozó sikeresen és eredményesen töltötte be annak az összegző fórumnak a szerepét, amely lehetőséget biztosított a főbb szereplők addigi eredményeinek bemutatására, nézeteik ütköztetésére és a leszűrhető tapasztalatok ajánlások formában történő rögzítésére. A Világtalálkozó nagymértékben hozzájárult egy önálló és átfogó vízügyi fenntartható fejlődési cél elfogadásához.

Az ENSZ Közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el a „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés napirendje 2030-ig” című határozatot, amely meghatározza a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) rendszerét.

Forrás: www.ilo.org

Az SDG-k voltaképpen a 2015-ben lejárt Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) utódjainak tekinthetőek, és azokat a célkitűzéseket határozzák meg, amelyeket az ENSZ-tagállamok a nemzetközi fejlesztéspolitika keretében 2030-ra el kívánnak érni. A határozat összesen 17 célt és ezek részletezéseként 169 alcélt nevesít.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) Részes Feleinek 21. konferenciáját (COP21) 2015. november 30. és december 12. között rendezték meg Párizsban.

Forrás: www.consilium.europa.eu

Bár a Párizsi Klíma Megállapodás szó szerint a vizet nem említi, mégis ez volt a fókusza számos, a csúcstalálkozó során kötött kísérő megállapodásnak. Egyre nyílvánvalóbb az a tény, hogy az éghajlatváltozás a vízkörforgás kapcsán érezhető leginkább. A 186 ország által a konferenciára benyújtott nemzeti klímatervek 75%-a tartalmazott vízügyi adaptációs elemet, és számos vízzel kapcsolatos szervezet is részt vett a tárgyalásokon.

Lényeges kapcsolódó események a közelmúltban

Tádzsikisztán kormánya 2015. június 9-11. között rendezte meg Dusanbéban a 2005-2015 közötti nemzetközi „Víz az életért” évtized végrehajtásával és eredményeivel foglalkozó magas szintű konferenciát. A Konferencia nyilatkozata itt érhető el.

Víz Világhetet a Stockholm-i Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) szervezi és rendezi minden évben Stockholmban, idén 2016. augusztus 28. – szeptember 2. között.

Forrás: www.siwi.org

A Víz Világhét 1991 óta a globális vízzel kapcsolatos kérdések fókuszpontja, minden évben több mint 200 együttműködő szervezet tart itt rendezvényeket, ezen felül a tudományos műhelyekben a világ minden részéről érkező egyéni résztvevők mutatják be eredményeiket. A Víz Világhét minden évben egy vízhez kapcsolódó kiválasztott témáról szól, ami lehetővé teszi annak mélyebb vizsgálatát. Míg a héten zajló rendezvények közül nem mindegyik kapcsolódik az átfogó témához, a Tudományos Programbizottság által vezetett műhelyek, több szeminárium és kísérőrendezvény az adott téma különböző szempontjaira fókuszálnak. 2016-ban a téma a víznek a fenntartható növekedésben betöltött szerepe.

Az ENSZ főtitkár és a Világbank Csoport elnöke által 2016 januárjában életre hívott Vízügyi Elnöki Testület – melybe Áder János magyar köztársasági elnök is felkérést kapott – feladata a nemzetközi közösség mobilizálása a 2030 keretrendszer vízzel kapcsolatos céljának és alcéljainak, valamint a Párizsi Klíma Megállapodás kapcsolódó rendelkezéseinek megvalósítására, finanszírozási erőfeszítések vállalására.

Magyarország Kormánya 2016 elején arról döntött, hogy Áder János köztársasági elnök fővédnökségével megrendezi a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-ot. A konferencia a 2013. évi Budapesti Víz Világtalálkozó, az ENSZ tagállamai által elfogadott, 2030-ig szóló fenntartható fejlesztési program és a párizsi klímacsúcs eredményeire épít, és a megoldásokra valamint gyakorlati tennivalókra koncentrálva elő kívánja segíteni az új típusú, integrált szemléletű fenntartható vízgazdálkodást.