A fenntartható fejlődési célok áttekintése

A következő 15 évben meghatározó fenntartható fejlődési célok

A fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals - SDGs), - amelyeket a világ állam- és kormányfőinek 2015. szeptember 25-27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el - a nyolc millenniumi fejlesztési célon (Millenium Development Goals - MDGs) alapulnak.

A fenntartható fejlődési célok a 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón a nemzetközi közösség által elfogadott millenniumi fejlesztési célokat váltották fel, illetőleg bővítették ki, amelyek tizenöt éven át szolgáltak iránymutatásul a nemzetközi fejlesztési politika számára.

A fenntartható fejlődési célok egy olyan új, egyetemes érvényű célokat, alcélokat és indikátorokat magában foglaló rendszert alkotnak, amelyet az ENSZ tagállamoknak 2015-től a következő 15 évben a fejlesztéspolitikájuk meghatározása során figyelembe kell venniük (Post-2015 Agenda).

 

Miért van szükség „új” célkitűzésekre?

A nemzetközi közösségen belül széleskörű egyetértés született azzal kapcsolatban, hogy az MDG-k túlzottan szűk körűeknek bizonyultak a mai világ komplex kihívásaira való válaszadásban. Ezt jól mutatja, hogy 2016-ban világszerte még mindig több mint 600 millió ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez és közel egymilliárd ember kénytelen kevesebb, mint napi 1,25 dollárból megélni.

 

A 17 fenntartható fejlődési célkitűzés

A fenntartható fejlődési javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz.

A 17 fenntartható fejlődési cél a következő:

Forrás: http://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-development-goals/ és  http://nefe.kormany.hu/post-2015

 

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goal 6 – SDG6) fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó alcélok:

6.1. 2030-ra mindenki számára egyetemes és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.

 6.2. 2030-ra mindenki számára megfelelő és egyenlő eséllyel hozzáférhető szanitáció és higiénia biztosítása, a szabadtéri székletürítés megszüntetése, különös figyelemmel a nőkre, lányokra és a kiszolgáltatott helyzetben levőkre.

6.3. 2030-ra a víz minőségének javítása a szennyezés csökkentése révén, a veszélyes vegyi-, és más anyagok kibocsátásainak minimalizálása, a bebocsátások megszüntetése; a kezeletlen szennyvíz részarányának felére csökkentése, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának növelése x %-kal, globális méretben.

6.4. 2030-ra a vízhasználat  hatékonyságának jelentős növelése minden ágazatban; a fenntartható vízkivétel és az ivóvíz-ellátás biztosítása a vízhiány kezelésére, továbbá a vízhiánytól szenvedő emberek/lakosság számának jelentős csökkentése.

6.5. 2030-ra az integrált vízkészlet-gazdálkodás bevezetése minden szinten, adott esetben beleértve az országhatáron átnyúló együttműködést is.

6.6. 2020-ra a vízhez kapcsolódó ökoszisztémák megvédése és helyreállítása, beleértve a hegységeket, erdőket, vizes élőhelyeket, folyókat, víztároló rétegeket és tavakat.

 

Hogyan kerültek a fenntartható fejlődési célok kiválasztásra?

A millenniumi fejlesztési célokkal ellentétben a fenntartható fejlődési célok tartalmának meghatározására az ENSZ történelmének legnagyobb konzultációs programját indította el.

A 2012 júliusában megtartott Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencia egy kormányközi folyamatot kezdett meg a fenntartható fejlődési célok kidolgozására. Az erre a célra létrehozott, 70 ENSZ-tagállam képviselőit tömörítő magyar társelnöklés mellett működő nyílt munkacsoport (Open Working Group, OWG) 2013 elején megkezdte a fenntartható fejlődési célok kidolgozását majd a munkacsoport 2014 szeptemberében terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a 17 új célt összefoglaló jelentését.

A fenntartható fejlődési célokról 2015 augusztusában született szakértői szintű megállapodás, majd a 2015. szeptember 25-27. között megtartott Fenntartható Fejlődési Csúcs első napján az ENSZ Közgyűlése elfogadta a „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” (Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development) című határozatot (A/RES/70/1 - Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development).

 

Mikor lépnek hatályba és meddig lesznek érvényben az új célok?

2016. január 1-től 2030-ig lesznek érvényben az új célok.

 

Hogyan mérik a célok megvalósulását?

Az indikátorok kidolgozásán egy szakértői csoport dolgozik. Minden alcél megvalósításának monitorozásához két indikátort dolgoznak ki és az egyes indikátorokat annak megvalósíthatósága, alkalmassága és relevanciája alapján értékelik. Az indikátorok véglegesítése 2016 első félévében várható.

 

Milyen eredményeket várhatunk a „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósításától?

A „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” (Sustainable Development Goals 6 – SDG6) fenntartható fejlődési cél megvalósítása a víz témáján túlmutató fejlődési célok elérését alapozza meg. Többek között hozzájárul a szegénység felszámolásához, az élelmiszer-biztonsághoz és az egészséges élethez, javítja az energiához mindenki számára való hozzáférést, és biztosítja, hogy az országok kezelni tudják az éghajlatváltozást és annak hatásait. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek Konferenciájának 21. párizsi találkozójának (United Nations Conference on Climate Change - COP21) eredménye felhívta figyelmünket az éghajlatváltozásnak a vízháztartásra gyakorolt komoly hatásaira és a vízügyeknek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban betöltött szerepére. A fenntartható fejlődési célok és a párizsi klímacsúcs szinergiája példa nélküli globális lendületet ad a „Tiszta víz és alapvető köztisztaság” cél és alcélok megvalósításához.