Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – BME

A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közel 400 éves múltra tekint vissza: elődjét, az első újkori magyar egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben. Azóta az egyetem szakmai, tanulmányi élete folyamatosan fejlődött, erősödött, és Európában az elsők között nyújtott egyetemi szintű mérnökképzést.

Pécsi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetem Magyarország legrégebben, 1367-ben alapított egyeteme. Az egyetem jelenleg a dél-dunántúli régió tudásközpontjaként működik, 10 karán közel 20 000 diák és 1400 oktató dolgozik. Az egyetem 300 diplomakurzusa és 22 kutatócsoportjának tevékenysége szinte minden tudományterületet, köztük a vízgazdálkodást és a hidrológiát is lefedi.https://mik.pte.hu/

Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara az egyik legrégebbi bányászati oktatási intézmény, története 1735-ben kezdődött. Az egyetem folyamatosan, az érdekelt iparágak igényei alapján fejleszti tudásbázisát, oktatási programját és kutatási területeit. A hagyományos műszaki szakterületek átalakulásával párhuzamosan a Miskolci Egyetem a vízgazdálkodást és a hidrogeológiát a jelen globális kihívásainak való megfelelés jegyében tevékenységének egyik legfontosabb területévé formálta.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Központ

A magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a modern állam működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek teljes skáláját lefedő oktatási intézmény. Oktató- és kutatótevékenysége kiterjed a közigazgatásra, a honvédelemre, a rendészetre és a diplomáciára is.

Szent István Egyetem – SZIE

A Szent István Egyetem, Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, az Állatorvos-tudományi Egyetem, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezeti integrációjával, 2000-ben jött létre. 2009-ben a Tessedik Sámuel Főiskola is beolvadt az intézménybe.

Vízügyi képzések a Duna partján, a bajai Eötvös József Főiskolán

Baja, az Eötvös József Főiskolának otthont adó Duna-parti város, a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó ártéri erdőnek, a Gemencnek és a víz közelségének köszönheti egyedülálló atmoszféráját. Az EJF küldetése, hogy „pedagógusok, közművelődési szakemberek, vízügyi mérnökök és közgazdászok képzésével járul hozzá a régió, illetve az ország társadalmi felemelkedéséhez”. A főiskola képzési kínálata kiválóan kapcsolódik az EU-ban is prioritást élvező multikulturális szemléletre nevelés és a környezetvédelem, ezen belül is kiemelten a vízgazdálkodás szakterülethez, a továbbképzések, szakirányú képzések pedig a folyamatos fejlődés és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét nyújtják a képzett szakemberek és az érdeklődő lakosság számára.

Mezőgazdasági vízgazdálkodási képzés Szarvason

A mezőgazdasági vízgazdálkodás iskolarendszerű oktatása Magyarországon egyértelműen összeforrott Szarvas, a vizek és parkok városa nevével. A mezőgazdasági termelés klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását alapvetően meghatározza a vizekkel való észszerű gazdálkodás. A klímaadaptált mezőgazdasági vízgazdálkodás alatt nemcsak az öntözést és a káros víztöbbletek elvezetését kell érteni, hanem ide tartozik a gazdálkodás számos egyéb jellemzője, mint a vetésszerkezet, talajművelés, melioráció, a vízvisszatartás különböző formái is.