Mi folyik a csapból?

A szervezett és kiépített vízellátásban alapelvárás, hogy ne csak hozzáférhetővé tegye a vizet, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és egészséges ivóvizet juttasson el a háztartásokhoz. Hazánkban is időről időre felmerül az ivóvíz minőségének kérdése. Magyarországon az ivóvízminőség szabályozása minden európai uniós előírásnak tökéletesen megfelel. Az ivóvízhálózatot és az ivóvizet a szolgáltató és az illetékes hatóság is rendszeresen ellenőrzi.

Honnan ered a magyar ivóvíz?

Felszín alatti védett rétegekből, mélységi vízbázisokból 35%. A föld alatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.

Folyamparti kavicságyból, a parti szűrésű vízbázisból 35%. A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) aknakutak és ún. csápos kutak egészségügyi szempontból ivóvíz-minőségű vizet szolgáltatnak, amit laboratóriumi vizsgálatok sokasága támaszt alá. 

Karsztvíz a mészkő- és dolomithegyek karsztjából 25%. A mészkő- és dolomitkőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Ez a létező legkiválóbb minőségű, a kőzetekből kioldott kalcium- és magnéziumionok miatt magas keménységű ivóvíz, amely általában nem igényel tisztítást. A karsztok igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő- és dolomithegy Magyarországon a Bakony, a Vértes és a Bükk. 

Felszíni vizekből 5%, mivel csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul Magyarországon. Ezt a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet. A kiemelt nyers víznek meglehetősen bonyolult tisztítási eljáráson kell keresztülmennie, hogy a minősége megfeleljen a szigorú követelményeknek. Az ivóvíznek nem kell vegytisztának lennie, hiszen a csak oxigénből és hidrogénből álló víz ihatatlan, és egészségre is ártalmas, a természetben ilyen nem is fordul elő. Az ivóvízben számos élettanilag fontos oldott ásványi anyagnak kell lennie, amelynek mennyiségét a legapróbb részletekig meghatározzák. A vízkezelő műben ezeket a határértékeket állítják be a szakemberek.

Mi biztosítja a vízminőséget?

Megfelelő szabályozás, tervezés, ellenőrzés és jelentési rendszer biztosítja, hogy az ivóvízhálózatról folyamatosan naprakész adatok álljanak rendelkezésre, amit minden szolgáltató nyilvánosságra hoz a weboldalán. A magyarországi szabályozás tökéletesen megfelel az Európai Unió által előírt Ivóvíz Irányelvnek, és elsők között vezette be a kockázatalapú megközelítést a vízellátásban, ami a végponti felügyeletnél részletesebb és átfogóbb vízbiztonsági információt nyújt. A vízbiztonsági tervezésnek köszönhetően a szolgáltatók részletes kockázatkezelési dokumentációt készítenek és tartanak fenn, és folyamatosan tájékoztatják a hatóságokat, hogy csökkentik az esetlegesen felmerülő kockázatok bekövetkezési valószínűségét. A szabályozást előíró kormányrendelet részletesen meghatározza a vízbiztonsági tervek kötelező elemeit, ami a víznyerőhelytől egészen a végfogyasztó vízcsapjáig terjed. A szolgáltatók évente felülvizsgálják saját vízbiztonsági tervüket, amelyeket két hatóság auditál.

A vízminőség mérését három paraméter szerint vizsgálják, ezek a mikrobiológiai, a kémiai és az indikátor paraméterek, ez utóbbi kategória elemei működési szempontból fontosak, egészségre gyakorolt hatásuk nincs.

A főváros ivóvize

Bár az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet a gyógyszerek és egyéb gyógyszergyári vegyi anyagok esetleges maradványának vizsgálatát nem írja elő, többek közt a köz- és médiaérdeklődés hatására a Fővárosi Vízművek laboratóriuma a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőinek bevonásával egy K+F-program keretében végzett ilyen jellegű méréseket. Ennek során a statisztikai adatok szerint leggyakrabban használt gyógyszerek ‒ szteroidhormonok és nem szteroid jellegű vegyületek esetleges jelenlétét vizsgálták a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén, a Duna vizében, az ivóvízbázisainkon, a vízkezelés előtti és utáni pontokon. A jelenleg rendelkezésre álló nagy érzékenységű mérési technikákkal az ivóvízben nem találtak kimutatható mennyiségben gyógyszermaradványt, annak ellenére, hogy az alkalmazott módszerek nanogrammnyi (a gramm milliomod része) mennyiségeket is képesek kimutatni.

A budapesti vízminőség országos viszonylatban is kiváló, több mint 99,9%-ban felel meg az ivóvízzel kapcsolatos szabványoknak. 2015-ben a megfelelési arány 99,13% volt a kémiai, és 99,6% a mikrobiológiai paraméterek esetében. Összehasonlításképpen, országos szinten az ivóvíz megfelelési aránya 97,7%-os értéket mutatott 2015-ben.

A fenti adatok egyben azt is jelentik, hogy hazánkban az ivóvíz minősége kiemelkedő, és egészségre gyakorolt kockázatot nem jelent a csapvíz fogyasztása. Ezt igazolja az a tény is, hogy az elmúlt évtizedben nem volt jelentősebb ivóvíz-eredetű megbetegedés Magyarországon.

A kiváló eredmények egyik oka, hogy Budapest ivóvízforrása a Duna menti, úgynevezett parti szűrésű ivóvízbázis, és a Duna vízminősége ‒ többek közt a nagy vízhozamnak köszönhetően ‒ jóval kedvezőbb, mint más európai folyóké, ráadásul a több tízméteres természetes szűrőréteg nagyon hatékony szűrést végez, így biztosít kiváló minőségű ivóvizet Budapest lakosainak.

 

Forrás: MAVÍZ, MTI