Globális kihívások – magyar válaszok és érdemek

Magyarország az idők során már a legkülönfélébb kihívásokkal szembesült, mint például a klímaváltozás globális hatásai, a szélsőséges árvizek és az aszályok, s komoly tapasztalatokat gyűjtött a hirtelen lezúduló csapadékvíz, a városi környezeti ártalmak és a vízminőség-változások területén is. Számos sikertörténete van a katasztrófák elhárításában, s ami külön méltányolandó: a szükséges beavatkozásokat az ökológiai rendszerekkel összhangban hajtotta végre.

Klímaváltozás

A közelmúltban végzett vizsgálatok eredményei szerint Magyarország éghajlata a jövőben minden bizonnyal a mediterrán felé mozdul el, s még gyakoribbá válnak a szélsőséges események. Hosszú távon szemlélve várhatóan elsősorban a Tisza-völgyben lesznek érzékelhetőek a klímaváltozás hatásai, ott, ahol már jelenleg is előfordulnak rendkívüli körülmények, aszályok és árvizek is.

Az Új Vásárhelyi-terv alapvető felismerése az volt, hogy az árvíz elleni védelem fejlesztéséhez szükséges beavatkozások tervezésének és az árvízi tározók működtetésének összhangban kell állnia az ökológiai rendszerrel. A Tisza-völgy árvízvédelmi rendszerének fejlesztése így szolgálja megfelelően az emberek és a vagyon árvíz elleni védelmét, mivel integrálódik a Tisza, mellékfolyói és árterei ökológiai rendszerébe. Az Új Vásárhelyi-terv emellett lehetőségeket biztosít a tiszai Alföld vidékfejlesztésére is.

Szélsőséges árvizek

A múltban sikeres volt az árvíz elleni védelem, de a nemrégiben Magyarország legnagyobb folyói, mind a Duna, mind pedig a Tisza medre a növekvő kockázatok új jeleit mutatta: az árvízi csúcsvízszintek egyértelműen emelkedő tendenciára utalnak.

Szélsőséges áradás következett be például 2006 tavaszán is mind a két esetben. A Duna a határtól egészen Budapestig áradt, a Tisza teljes hosszán pedig a víz szintje meghaladott minden korábban mértet. Az árvízvédelem felelős szervezetei március elejétől május végéig készenlétben álltak a 3100 kilométernyi gát mentén, beleértve az 1800 kilométernyi, 3., legmagasabb szintű védelmi fokozatúba soroltat. Közel 12 millió homokzsák kellett ahhoz, hogy megakadályozzák az áradást és a gáttörést. Csúcsidőszakban több mint 14 ezer ember dolgozott a gátakon és a folyópartokon. Április 21-én, a Körös jobb oldalán egy 90 méter hosszúságú repedés támadt, s ennek nyomán összeomlással fenyegetett a gát. Elővigyázatosságból három veszélyeztett falu lakosságát ki kellett telepíteni, a mentőszolgálat vezényelte le a kitelepítést és gondoskodott a kitelepítettekről. A hősies helytállásnak és a szakszerű árvíz elleni védelemnek köszönhetően a gátat sikerült megerősíteni és elhárítani a nagyobb katasztrófát.

A szélsőséges árvíz egy másik példája a közelmúltban történt: 2013 júniusában a megelőző században soha nem látott és mért magasságban következett be áradás a Duna által érintett összes országban, köztük Magyarországon is. A Duna vízszintje 300 milliméterrel meghaladta a korábbi rekordszintet, de a folyó végül nem lépte túl a Budapest belvárosát védő, 9,3 méter magas árvízvédelmi falakat. A szakembereknek sikerült a medrében tartani a folyót annak teljes, 418 kilométer hosszú magyarországi szakaszán. Ugyanakkor az árvíz az ország egy nagy részén tetemes kárt okozott mind a magánemberek, mind a közösség vagyonában, de emberélet nem került közvetlen veszélybe, és, köszönhetően a mentőszolgálatok és a figyelmeztető rendszer működésének, továbbá a sok ezer önkéntes munkájának, minden településen sikerült kivédeni a nagyon jelentős károk bekövetkeztét.

Szélsőséges aszályok

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a klímaváltozás által befolyásolt trenddel állunk-e szemben, vagy a közelmúlt szélsőséges eseményei még az éghajlat természetes változékonyságának a határain belül mozognak. Bármi legyen is az ok, a vízgazdálkodásnak kezelnie kell a problémát. Magyarországon az aszályok nagy kihívást jelentenek, és a klímaváltozás várhatóan tovább ront a helyzeten. Az elmúlt évtizedekben az aszályok által okozott anyagi kár drámai módon megemelkedett: 2012-ben elérte a 400 milliárd forintot (1,4 milliárd euró). Válaszul 2013 tavaszán megkezdődött egy átfogó vízgazdálkodási stratégia kidolgozása, amely kiterjed az aszálykezelésre és az öntözés fejlesztésére is.

Az aszályok elleni küzdelemben Magyarország földrajzi körülményei miatt (viszonylag szegény felszíni vízfolyásokban, viszont igen gazdag mélységi rétegvizekben) a 19. század elején intenzív „mélyvízi kitermelés” épült ki. A sikeres vállalatok egyik kiváló példája a VIKUV Vízkutató és Fúró Zrt., amelynek főtevékenysége a felszín alatti vízkutatásra, vízkutató, feltáró és termelő kutak tervezésére, illetve létesítésére irányul; a kis mélységű öntöző, környezetvédelmi, kárelhárító, mérnökgeológiai és ivóvíz-ellátási célokat szolgáló fúrásoktól a 2000 méter mélységű termálkutakig terjed. A 19. századi hagyomány tovább folytatódik, magas színvonalon, egyedi technológiákkal és teljesítménnyel. A VIKUV nemcsak hazánkban ért el hatalmas sikereket, de külföldön is óriási tapasztalatot szerzett, miután 1958 óta számos országban – akár extrém éghajlati és környezeti körülmények között is – sikeres programokat kivitelezett. Ennek egyik kiemelkedő példája, amikor 100 ezer USD-t költött két kút fúrására az etiópiai Abuware és Hablomender falvakban. Két vízművet és egy melléköntöző rendszert építettek egy közeli 3 hektáros területen. Az öntözőrendszernek köszönhetően a helyi közösség tagjai évente háromszor arathatnak, és egész évben hozzájutnak friss mezőgazdasági terményekhez. A vízművek a Kobo-völgy hatezer lakosa számára nap mint nap biztosítják a friss vizet. A projekt 2007 szeptemberében indult, etiópiai mérnökök képzésével. A fúrásba bevonták a fizetett helyi munkaerőt is, a kutak 2008 szeptemberének végén kezdtek el működni, míg a vízművek 2009 júniusában.

Csapadékvíz-kezelés

A csapadékvíz eső és elolvadt hó, amely városban és vidéken egyaránt lefut a vízgyűjtőn. A Kárpát-medence földrajzi jellegzetességénél fogva Magyarország mindig is ki volt téve a túlzott árvizeknek és a víz túláradásának. A lefolyáskontroll a hegyvidékes területeken különösen fontos a vidéki vízgyűjtők felső részeinél. Ez volt az oka a víztározóprogram meghirdetésének a hegyvidékeken, aminek keretében a heves esőzések által generált és rövid lefolyásúként jellemezhető felszíni elvezetésű vizet – a környezetvédelmi szempontokat megtartva létesített – tározóban tárolják. 

Az ezen a területen elért egyik legjelentősebb eredmény a Pureco Kft.-hez köthető. A céget 2012-ben leszerződtették a romániai Arad1 autópálya bővítéséhez, s szerepet kapott a Satu Mare elkerülő út munkálataiban is. A vállalat saját, szabadalmaztatott és bizonyított megoldását ajánlotta a mintegy 213 kilométer hosszú sztráda teljes hosszában gyűjtött, összesen 35 500 l/s csapadékvíz kezelésére. Az ENVIA TRPR hordalék- és könnyűfolyadék-elválasztót nyitott felületű csapadékvíz-elnyelő csatornákba szerelik be, méretük 60 és 225 l/s nominális áteresztés között változik. Ezek az installációk alacsony költségükről és gyors beszerelhetőségükről ismertek, s arról, hogy működtetésük is egyszerű és olcsó.

Városi környezet

Az Európai Unió Városi Szennyvíz Irányelvekben lefektetett követelmények teljesítése érdekében dolgozták ki a Nemzeti Csatornázási és Szennyvíztisztítási Programot, amely egy részletes bevezetési menetrendet is tartalmaz egészen 2015-ig. A tervek szerint a szennyvízkezelést harmadlagos kezeléssel oldják meg a 10 ezer lakosegyenértéket (PE) meghaladó, úgynevezett érzékeny területeken elterülő településeken, illetve legalább egy biológiai kezelőt létesítenek minden telepen.

Az ismert multinacionális vállalat, a General Electric (a korábbi Zenon) részlege, a GE Water gyártási kiválósági központot működtet Oroszlányban, amely a világ legnagyobb ultraszűrő membránmodulokat gyártó telepe. Az elmúlt évtizedben a termelés a tízszeresére bővült, növekedésével bizonyítva, hogy nagy igény van az önkormányzatok és az ipari felhasználók részéről a víz kezelésére és újrahasznosítására, részben az édesvízkészletek megőrzése, részben pedig a szennyvízkibocsátás hatásainak mérséklése céljából. A GE oroszlányi egysége 80 ezer m²-en terül el, 870 embert foglalkoztat, és 250 ZeeWeed MBR- (membrán-bioreaktor) rendszert gyárt évente. A GE iparági vezető vízkezelési technológiája, az MBR a hagyományos vízkezelési módszerek gyorsan fejlődő alternatívája, amely üreges ultraszűrő (UF) membránokat használ a részecskék, baktériumok és vírusok szennyvízből történő kiválasztására, s emellett jótékony hatású baktériumokkal kezeli tovább a vizet, aminek az eredménye a stabilabb és jobb minőség.

Vízminőség és véletlen szennyezések

2000-ben Magyarországon új talajvíz- és talajvédelmi rendszert léptettek életbe annak érdekében, hogy az ország megfeleljen az Európai Unió talajvízvédelmi direktíváinak. Miután az ivóvíz 90 százalékát Magyarországon a talajvízből nyerik, a vonatkozó magyar törvény az egyik legszigorúbb a világon.

Egy másik sikertörténet a kínai Sencsen városához kötődik, ahol a szennyvízkezelés infrastruktúrájának a hiánya akadályozta egy jelentős ipari övezet további fejlődését, s mivel a föld ára az egekben volt, a hagyományos szennyvízkezelő szóba sem jöhetett. Kis helyigénye miatt az Organica vállalat olyan megoldást kínált, amellyel helyben, a forráshoz közel lehetett kezelni a szennyvizet. Az egyedi külső és a teljesen szagtalan működés lehetővé tette, hogy a szennyvízkezelő szervesen belesimuljon annak az épületnek a környezetébe, amelyet kiszolgál, s amelynek közvetlen szomszédságában létesítették. A sencseni telep az Organica számára kiváló referenciát jelent a négyszerelvényes FBR-rendszer felállításában, amely egyesíti a hagyományos eleveniszapos szennyvíztisztító (SBR) és a folyamatosan működő szennyvíztisztító technológiákat. Az FBR-rendszer egyesíti a folyamatos és a szekvenciális szennyvíztisztító rendszereket, ami – a növények gyökereinek természetes biofilmhordozójával kombinálva – kiemelkedő hatékonyságot eredményez. „Az Organica telepe nemcsak elég rugalmas ahhoz, hogy beilleszkedjen a sűrűn lakott városi környezetbe, de egyben a legmodernebb technológiát is biztosítja a minőségi vízkezelésre. A nitrogéneltávolítást olyan módon közelíti, amely minden létező technológiai megoldásnál jobb” – mondta Ven úr a Sencseni Környezetmérnöki és Tudományos Központ képviseletében.

Forrás: a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (Hungarian Investment and Trade Agency, HITA) kiadványa: „The Hungarian Water and Sanitation Industry in the 21st century”, 2013.

A brosúra teljes egészében itt tölthető le.