A magyar víziközmű ágazat

A víziközmű-szolgáltatások fókuszában Magyarországon két alapvető tevékenység áll: a vezetékes ivóvízellátás és a szennyvíztisztítás.

A magyar vízközmű-szolgáltatások infrastruktúrája

Az ivóvízellátást biztosító szolgáltatások alatt tevékenységek teljes láncolatát értjük, a víz kitermelésétől a fogyasztókhoz való eljuttatásáig, beleértve a katasztrófavédelmi célú tűzivízellátást is. Az ivóvízellátó hálózatot minden magyar településre bevezették, a háztartások 95 %-a hozzáfér a rendszerhez. Az éves vízfogyasztás mintegy 440 millió m3, ennek 75 %-a a háztartások fogyasztása. Az egy főre jutó napi átlagos vízfogyasztás 90-100 liter.

"A közüzemi ivóvízhálózathoz csatlakozott lakosság a régió egyes országaiban” Forrás: KPMG - A magyar víziközmű ágazat bemutatása (2015)

Magyarországon az ivóvíz egészséges, a legtöbb településen korlátozás nélkül fogyasztható. A korlátozással érintett területeken az ivóvíz minőségének javítását célzó, EU-s forrásból finanszírozott technológiai fejlesztések vannak folyamatban. Országos átlagban megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, az ellátásbiztonság az elérhető vízforrások szempontjából garantált.

A szennyvízelvezetési és tisztítási tevékenység a szennyvíz keletkezési helyről való összegyűjtéséből, elvezetéséből, tisztításából, a tisztított szennyvíz befogadóba juttatásából és a szennyvíziszap elhelyezéséből áll. A termelési-üzemeltetési folyamatok mellett a víziközmű-szolgáltatás része a fogyasztókkal való kapcsolattartás, a számlázás, a vízminőség-ellenőrzés és a hibaelhárítás is. Az ivóvízellátó rendszerrel összevetve a szennyvízelvezetés a legutóbbi évekig alacsonyabb kiépítettségi szinten volt, de 2013-ra már a háztartások 75 %-a kapcsolódott a hálózatra. Az új vagy modernizált szennyvíztisztító telepek jelentősen csökkentik a környezetterhelést, de a kistelepülések kisebb teljesítményű rendszereinél az alacsonyabb üzemi hatékonyság és a kisebb kihasználtság nagyobb üzemeltetési egységköltségeket eredményez.

“A legalább II. fokozatú (biológiai) szennyvíztisztításhoz hozzáféréssel rendelkező lakosság aránya egyes országokban (%)” Forrás: KPMG - A magyar víziközmű ágazat bemutatása (2015)

A víziközmű ágazat sajátos felelősségi viszonyai – tulajdoni viszonyok

Az ivóvízellátást és a szennyvízelvezetést és tisztítást végző víziközmű társaságok kizárólag helyi önkormányzati vagy állami tulajdonba tartozhatnak. A fogyasztók ellátásáért is a települési önkormányzatok, valamint – jogszabályban meghatározott esetekben – az állam a felelősek.

Az eszköztulajdonos (azaz az önkormányzat vagy az állam) szolgáltatási szerződést köt a szolgáltatóval (azaz a víziközmű társasággal). Háromféle szerződés lehetséges: vagyonkezelési, koncessziós, vagy bérleti-üzemeltetési konstrukcióra van lehetőség. Az egyes szerződéstípusok eltérő jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak. A szolgáltató számára a legszélesebb jogokat és a legnagyobb felelősséget a koncessziós szerződés biztosítja. A legszűkebb mozgásteret és a legkisebb felelősséget a bérleti-üzemeltetési szerződéstípus jelenti.

A szabályozó hatóság

A szolgáltatók az üzemeltetési szerződések érvényessége alatt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) kapott működési engedély birtokában végezhetnek víziközmű-szolgáltatást.

Tarifák és díjak

A víziközmű ágazati törvény 2011-es hatályba lépésével a települési önkormányzatok elvesztették árhatósági jogkörüket. A hatósági díjakra az MEKH tesz javaslatot az ágazat felügyeletét ellátó miniszternek. A miniszter a javaslatot figyelembe véve rendeletben állapítja meg az egyes vízközmű-szolgáltatókra, vízközmű-rendszerekre vagy vízközmű-szolgáltatási tevékenységekre érvényes tarifákat.

A korábbi decentralizált díjmegállapítás öröksége, hogy a szolgáltatók által jelenleg alkalmazott tarifák száma tízezres nagyságrendű, a díjak között pedig jelentős különbségek állnak fenn.

A víziközmű ágazat integrációs folyamata (2012-2016)

A víziközmű ágazat piaci struktúrájának várhatóan 2016 végéig tartó átalakítása a víziközmű törvény 2011-es hatályba lépésével kezdődött meg. A szabályozás a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számát kifejező komplex mutató, az úgynevezett felhasználói egyenérték szolgáltatónkénti minimális értékének fokozatos emelésével ösztönzi a víziközmű ágazat integrációs folyamatát.

Vízszolgáltatók Magyarországon, 2016. január

Az integrációs folyamat következtében a víziközmű-szolgáltatók száma a 2011-es mintegy 400-ról 2016 januárjára 41-re csökkent. A társaságok közül öt többségi állami, kettő többségi fővárosi, míg a fennmaradó 34 többségi önkormányzati tulajdonú. A szolgáltatók túlnyomó része kizárólagos nemzeti tulajdonban van, de négy társaságban külföldi szolgáltatók is rendelkeznek kisebbségi részesedéssel. Az ágazat mintegy húszezer munkavállalót foglalkoztat.

Szennyvízszolgáltatók Magyarországon, 2016. január