Az igencsak termékeny cseh zeneszerző, Antonín Leopold Dvořák zenei pályafutása nehezen indult, de egy 1874-es pályázatra benyújtott 15 műve nemcsak a győzelmet és így az elismerést hozta meg számára, de Brahms barátságát is jelentette. Ettől kezdve munkásságát elismerték Európában, sőt Amerikában is.
Az utóbbi évtizedekben felfedezett Dohnányi Ernő elsősorban zeneszerzőnek tartotta magát amellett, hogy tevékenysége zongoraművészként, karmesterként és tanárként is jelentős volt. Ez nem meglepő, hiszen 7 éves korától írt zeneműveket, és még 83 évesen is kísérletező kedvű darab került ki a kezei alól.
Szabó Sándor (1956–) kortárs akusztikusgitár-művész. Magyarországon elsőként kezdett szólóban modern akusztikus gitárzenét játszani. A Hullámok című darabot a Duna, illetve a víz és a hullám lényegiségéről szóló buddhista gondolat ihlette: víz nélkül nincs hullám, így a víz az elsődleges lényegiség, a hullám pedig annak mozgásában megnyilvánuló jelensége. A darabban a gyöngyöző hangok egymásba zengésének hullámzóan ritmikus textúrája idézi fel a hullámzás élményét, melyet fokoz a nagy zengő térbe helyezett hangzás.
A lengyel származású, csodagyerekként felnőtt Frédéric Chopin a húszas évei elején telepedett le Párizsban, és nem sokkal később több mint tíz éven át tartó viszonyba keveredett a George Sandként ismert Dudevant bárónéval.
Lee Ru-ma, művésznevén Yiruma (jelentése: „elérlek”, „a szívedbe lopom magam”) Dél-Koreában született, de még gyerekként Angliába került, miután 5 évesen zongorázni kezdett, és néhány év alatt kiderült, hogy rendkívül tehetséges.
A háromszoros Kossuth-díjas akadémikus élete 84 éve alatt fáradhatatlanul alkotott, s pótolhatatlan örökséget hagyott utódaira. Kodály Zoltán magyar zenetudósnak, zeneszerzőnek, a modern magyar zenepedagógia megteremtőjének oktatási módszerét világszerte, az Egyesült Államoktól Japánig alkalmazzák napjainkban is. Hatalmas életművének 1909–1920-ig tartó szakaszában kizárólag zongoraműveket szerzett, amelyeknek egyik legszebb darabja az Esik a városban.
A magyar népzene egyik legszebb darabja a Tavaszi szél vizet áraszt című székelyföldi népdal, amelynek több változata is fennmaradt.
A rockzene névadójaként és a világ hivatalosan is leghangosabb zenekaraként számon tartott Deep Purple legismertebb slágere megtörtént eseményeket mesél el: 1971-ben részt vettek egy Frank Zappa-koncerten a montreux-i kaszinó épületében, amikor a közönség egyik tagja tüzet okozott. Mindenkinek sikerült kijutnia, de az épület, amelyet víz vett körül, porig égett. A Deep Purple tagjai végignézték, ahogyan a lángok elnyelték a kaszinót, és a víz fölött gomolygó füst először csak egy dalcímet, néhány nappal később azonban, amikor stúdióba vonultak következő nagylemezük, a Machine Head felvételeire, már egy egész dalt ihletett.
