Fókuszban a fenntartható vízgazdálkodás

A világ népességének rohamos növekedésével, a világgazdaság folyamatos bővülésével egyre több vizet fogyasztunk, és egyre több vizet szennyezünk el.

Száz éve kevesebb, mint 2 milliárd ember élt a Földön, most pedig 7,4 milliárdan vagyunk. Az évszázad közepére 9,6 milliárdan leszünk.

A víz iránti igény a következő 35 évben még ennél dinamikusabban, becslések szerint akár 55%-al is emelkedhet, hiszen a népességen belül bővül a középosztály aránya, és a magasabb életszínvonal nagyobb vízfogyasztással jár.

Az édesvíz eloszlása a világban egyenetlen. Már vannak olyan régiók, amelyek különlegesen veszélyeztetetté váltak. Jelenleg 1,7 milliárd ember él olyan területeken, ahol a vízkivétel kétszeresen meghaladja a természetes utánpótlást, azaz előbb-utóbb kimerülnek a helyi források. Tíz éven belül már 4 milliárd főre emelkedik az év valamely részében vízhiánynak kitett emberek száma.

Az éghajlat már tapasztalható változásával erősödnek a szélsőségek az időjárásban. Gyakoribbá válnak az aszályok, árvizek, sőt ezek sokszor egyszerre jelennek meg egymástól párszáz kilométer távolságra.

A vízzel való bánásmódon változtatnunk kell. A fenntartható vízgazdálkodás egyszerre veszi figyelembe a teljes hidrológiai ciklust, a humán igényeket, a különböző gazdasági ágazatok szükségleteit, a természet vízigényét, a mai és a következő nemzedékek emberi jogait, és ezek alapján hozza meg a szükséges döntéseket. A vízgazdálkodást a felhasználók hosszú távú együttműködésére építi egy-egy országon belül, vagy osztott vízgyűjtők használata esetén szélesebb térségben is. A fenntartható vízgazdálkodás a közösségek hosszú távú létalapjához tartozik. Hatással van az iparfejlesztésre, az élelmiszertermelés alapvető döntéseire, az energiatermelésre, az ásványkincsek hasznosítására, a települések tervezésére és működtetésére, a közegészségügy állapotára, és az élhető környezet biztosítására, és mindezek eredőjeként a mélyszegénység felszámolására.

A fenntartható vízgazdálkodás a világ különböző pontjain eltérő feladatokat jeleníthet meg. Amíg egy zsúfolt nagyvárosban a használt víz megtisztításán és újra használatán lehet a hangsúly, addig egy esővel ritkán megáldott szántóföldön az öntözés hatékonyabbá tétele, az árvizek által veszélyeztetett térségekben a természet víztározási képességének növelése, s a visszatartott víz későbbi hasznosítása lehet kiemelkedő feladat.

A vízgazdálkodási szemléletváltás szükségessége stratégia szinten már megjelent. A világ vezetői 2015-ben fogadták el az elkövetkező másfél évtizedre érvényes fejlesztési súlypontokat – a fenntartható fejlődési célokat, köztük a 6. számú célt, amely a fenntartható vízgazdálkodás elemeit tartalmazza. Eljött az idő a megvalósításra. Ezt szándékozik elősegíteni a Budapesti Víz Világtalálkozó.