Globális szemléletváltás és azonnali cselekvés mentheti meg a Földet ‒ Élő Bolygó Jelentés

A WWF – vagy egykori nevén Természetvédelmi Világalap ‒ nemrég jelentette meg 2016-os Élő Bolygó jelentését, amelynek központi gondolata, hogy a holocén korszakból az antropocén korba léptünk, és jelentős és azonnali változtatásokra van szüksége az emberiségnek ahhoz, hogy túlélhesse az új földtörténeti korszakot.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az antropocén korszakra jellemző rohamos éghajlatváltozás, az óceánok elsavasodása és a biodiverzitás jelentős csökkenése mellett nemcsak állat- és növényfajok, hanem az emberiség fennmaradása is kétségessé válik, hiszen a Föld egyre kevésbé lesz alkalmas arra, hogy kiszolgálja a modern, globalizált világot. Az emberiség egyértelmű kihívás előtt áll: meg kell tanulnunk, hogyan tevékenykedjünk bolygónk környezeti határain belül, és hogyan őrizzük meg, illetve állítsuk helyre az ökoszisztémák rugalmasságát.

Az Élő Bolygó Index (LPI) megmutatja, hogy a különböző gerinces állatfajok populáción belüli egyedsűrűsége átlagosan mennyit változik, világszinten 3706 gerinces állatfaj 14 152 populációjának vizsgálatán alapuló mutatószám. Az index jelzi a változást, amelynek legfőbb okait az alábbi kategóriákba sorolja a tanulmány:

  • Élőhelyek pusztulása és eltűnése
  • A fajok túlzott kizsákmányolása
  • Környezetszennyezés
  • Invazív fajok és betegségek
  • Éghajlatváltozás

Fentiek közül a legtöbb populációt fenyegető veszély az élőhelyek pusztulása és eltűnése, ami az édesvízi, tengeri és szárazföldi fajok esetében egyaránt problémát jelent.

A természeti tőke sajátja, hogy a sok millió éves fejlődés következtében kialakult önfenntartó működése az emberiség fokozott tevékenységének hatására sokkal nagyobb ütemben csökken, mint ahogyan képes megújulni. Az ökoszisztémák szolgáltatják, azaz a természeti tőke biztosítja számunkra az élelmiszert, az édesvizet, a tiszta levegőt, az energiát, a gyógyszereink alapanyagát és a kikapcsolódási lehetőségeket is. Továbbá az egészséges és változatos természeti rendszerektől függ a víz és a levegő szabályozása és tisztulása, az éghajlati viszonyok, a növények beporzása, a magszóródás, valamint a kártevők és a betegségek szabályozása. Az emberiség jelenlegi szemlélete és környezetet károsító tevékenysége mellett az ökoszisztémákat a folyamatos kimerülés és pusztulás fenyegeti. A fogyasztás mennyiségi növekedése látható az édesvíz-felhasználás alakulását mutató grafikonon is, amely az OECD-, a BRICS-országok, valamint a világ többi részének vízfogyasztását mutatja az elmúlt száz évben.

Az emberiség fejlődésének és a környezet tűréshatárának összefüggése világosan kirajzolódott a történelem során, és évszázadokon keresztül lokális hatásait tapasztaltuk fajunk környezetet is kárósító tevékenységének. Napjainkban azonban globális szintre lépett a természet kizsákmányolása, nem fenntartható életmódunk eredménye, hogy a teljes bolygó veszélybe került, az erőforrásait túlhasználtuk, és világszintű megoldást és szemléletváltást követel a folyamat megállítása. A tanulmány ezt a jelenséget nevezi „egy bolygó”-szemléletnek, amely túlmutatva a helyi problémák helyi kezelésén, azt szorgalmazza, hogy átlássuk az emberi tettek hatásait a bolygó környezeti állapotára, és döntéseinket úgy hozzuk meg, hogy azok egyetlen bolygó erőforrásainak használatára támaszkodnak.

Az Élő Bolygó tanulmány bemutatja a fogyasztás ökológiai lábnyomának egyes összetevőit és trendjét, azaz szemlélteti, hogy globálisan mennyi szántóföldet, legelőt, halászati területet, erdőt, beépített területet használtunk fel az adott években, valamint mennyi volt a szénlábnyomunk. Ez utóbbi annak a zöld felületnek a nagyságával egyenlő, amennyi az energiahasználatunk szén-dioxid-egyenértékének megkötéséhez szükséges. Az ábrán is jól látszik, hogy az emberiség fogyasztásának ökológiai lábnyoma összességében folyamatosan és meredeken emelkedik. Azonban az is megfigyelhető, hogy a fejlett világban jelentkező gazdasági válságok idején az ökológiai lábnyom növekedése általában megtorpant. Ebből következően feltételezhetjük, hogy a fogyasztási szokásaink tudatos megváltoztatása várhatóan pozitív hatást gyakorolna a globális ökológiai lábnyomra.  

 

Az Élő Bolygó jelentés kiemeli, hogy az emberiség jelenlegi életmódja nem fenntartható, és olyan mértékben károsítja a bolygónkat, hogy annak pusztulása előre jósolható. Azonnali, holisztikus szemléletű változásra, változtatásra van szükség ahhoz, hogy bolygónk hosszú távon biztosítani tudja a számunkra alapvető életfeltételeket. A változás területeit és holisztikus jellegét indokolja, hogy egy bolygónk van, melyen közösen kell megteremtenünk mindenki számára az emberhez méltó életfeltételeket. Hosszú távon is.

Az Élő Bolygó jelentés összefoglalója elérhető a WWF Magyarország weboldalán.