Kérészek rövid életű násztánca – tiszavirágzás, dunavirágzás

Ismét kivirágzott a Tisza, olvashattuk június közepén. A hír idén különös jelentőségű, mert a tiszavirág és a tiszavirágzás 2016-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, a Magyar Értéktárba.

A 8-12 centi hosszú, színpompás kérészfaj, a Palingenia longicauda rajzása okozza ezt a néhány napig tartó színpompás jelenséget. A tiszavirágzásra kíváncsi érdeklődőknek résen kell lenniük, mert a rovarok az időjárási viszonyoktól függően jelennek meg először az Alsó-Tiszán, majd a folyó középső szakaszán, és a jelenség néhány nap leforgása alatt a Felső-Tiszán be is fejeződik.

Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

A tiszavirág lerakott petéiből három év alatt fejlődik ki a rovar. A lárvák akár húsznál többször is vedlenek, az utolsó vedlés után rajzanak, ami az esti órákban kezdődik, és mintegy három órán át tart. A hímek lárvái „félkész rovarrá”, szubimágóvá vedlenek, melyek a partra repülnek, és ott vedlés után alakulnak valódi, ivarérett rovarrá. A hosszú faroktoldalékot viselő, színes hím kérész a víz fölött repülve keres párt magának.

A nőstény a lárvabőrét levetve azonnal párzóképes, és sikeres nász után a folyó fölött, a folyásiránnyal szemben 5-10 méter magasan repülve keres petelerakó helyet. A vízre rakott peték lesüllyednek a mederfenékre, az azokból kibújó lárvák pedig a folyómeder falába ássák magukat. A tiszavirág védelme az élőhelyére és minden alakjára, a lárvájára is kiterjed.

Angyali kismenyasszonyok – a Cinema Filmműhely videója

Honlapunkon 2013-ban már hírül adtuk, hogy a Duna vízminőségének javulása következtében hosszú évtizedek után ismét csodálatos természeti jelenségnek lehettünk tanúi. Nemcsak a Duna mellékfolyóiban voltak megtalálhatók, hanem a Dunán is tömegesen rajzottak a dunavirág kérészek, kivirágzott a Duna is. A esti lámpafényben megfigyelhető dunavirágzás is minden évben visszatér. Az időjárási viszonyoktól függően akár egy-két héten keresztül is találkozhatunk a körülbelül 3 cm-es kérészek sokszor látványosan intenzív esti násztáncával.

A Dunán este fél kilenc és tíz között repülő kérészek elsősorban optikai jelek alapján követik a folyót. Természetes körülmények között a vízfelszínről vízszintesen poláros fény verődik vissza, amely – mint több más vízi rovart is – vonzza a dunavirágokat. „A hidak, például a tahitótfalui híd, azonban leárnyékolják a repülő dunavirágok elől a folyót, ezért az állatok a közvilágítást, valamint a sötét aszfaltról visszaverődő vízszintesen poláros fényt követik” – magyarázta Kriska György kutató. A rovarok nem tudnak szabadulni a fénycsapdából: addig repkednek a híd felett, míg erejük fogytával el nem pusztulnak, és a petéik nem a folyóba hullanak, hanem a hídra. „Egy dunavirág eszmei értéke tízezer forint, egy petecsomó pedig 6-9 ezer petét tartalmaz. Azaz egy-egy milliós rajzásnál akár tízmilliárd forintos természeti kár is keletkezhet” – hívta fel rá a figyelmet a szakember. Ezért a rovarok viselkedésének megértése, valamint a poláros fény szerepének feltárása természetvédelmi célokat is szolgálhat. (Forrás: kisoroszi.hu)

A Sony World Photography Awards 2016. évi versenyének magyar nemzeti győztes képe is a dunavirágzást örökíti meg.

Potyó Imre gödi kutató, a nyertes kép alkotója a következőképpen nyilatkozott a díj átvételekor.

A dunavirág kérészek (Ephoron virgo) évtizedekig tartó hiányuk után végre ismét visszatértek a Dunába, a vízminőség javulásának köszönhetően. A dunavirág rajzása számomra rendkívül izgalmas jelenség. A képemet a Rába folyó partjának egy sötét, majdnem érintetlen részén készítettem, hosszú expozíciós idővel és vakuval. Sajnos a kivilágított hidak rossz hatással vannak a dunavirágok természetes, csapatos viselkedésére… A magyar nemzeti díj nyerteseként fel tudom hívni a figyelmet ezekre a csodálatos vízi rovarokra, és nagyon boldog vagyok, hogy sok ember csodálja majd meg ezeket a zsibongó dunavirágokat a természetes, csillagfényes élőhelyükön” – adta hírül a FotoTV portál.