Ismét virágzik a Duna!

A Duna idén is különleges eseménynek lehet tanúja. Hosszú idő után ugyanis úgy tűnik, ismét megcsodálhatjuk az immár nem csak a Tiszán előforduló csodálatos jelenséget, a vízminőség javulásának eredményeként a Dunán is násztáncukat járják a közismerten rövid életű kérészek.

A hófehér, kifejlett állapotban alig egy-két napig élő rovarok táncának különleges élmény szemtanúja lenni. Sok évtized után már másodszorra élednek újjá a Dunán ezek a mára már nagyon ritka teremtmények, ami kivételesen örömteli hír, mivel a szennyezettségre különlegesen érzékeny kérészek megjelenése a víz tisztaságának garanciája is egyben. Úgy tűnik, meghozta a gyümölcsét a vízminőség javítására tett nemzetközi erőfeszítés, ezelőtt közel negyven évig nem volt tapasztalható ilyesmi, de 2012-ben meglepetésre ismét megjelentek a védett dunavirágok. Az idei rajzás miatt pedig a kutatók okkal remélik, hogy ezeknek a különleges rovaroknak ismét sikerült megtelepedniük a Duna magyarországi szakaszán.

Fotó: Rácz Gergely

A dunavirágot (Ephoron virgo) fehér színe miatt szokták fehér kérésznek is hívni. A kérészek az egyik legősibb szárnyas rovarok, amelyek egykor egész Európában elterjedtek voltak, azonban a kontinens nagy részéről mára kihaltak, nagy létszámban már csak a Rábában, hazánkban pedig a Tiszában és mellékfolyóin tartják őket számon. Ezért sem véletlen, hogy a kérészek megjelenése eddig inkább a Tisza különlegessége volt, emiatt a dunai rokonánál jóval ismertebb a tiszavirág (Polingenia longicauda), amely a magyar természeti értékek és a Tisza egyik jellegzetes ikonjává vált.

A 8-12 centiméteres tiszavirághoz képest a dunavirágok jóval kisebbek, legfeljebb feleakkorára nőnek. A tiszavirág többnyire két-háromszor rajzik, a dunavirág viszont akár tíz-tizenegy alkalommal is, ezért a Duna virágzása akár szeptember végéig is eltarthat. A tiszavirág rajzása a Tiszán rendszerint július elején este hat és nyolc óra között zajlik, a Dunán viszont este fél kilenc és tíz között figyelhető meg a násztánc.

A rövid élet valójában a kifejlett állatok jellemzője, lárva állapotban akár 2-3 évig is élhetnek. A kérészek a víz felszínére rakják a petéiket, amelyek aztán lesüllyednek a tó fenekére. A lárvaállapot során egyre mélyebbre ássák be magukat az üledékbe, szeretik a tiszta és oxigénben dús vizet. Lárvaként 19-27 alkalommal vedlenek, fejlődésük évekig is eltart. Amikor a légzőnyílásaik is kialakulnak, testük megtelik levegővel, és a felszínre emelkednek. A virágzás az a pár nap, amikor párzásuk zajlik, életük pedig a peterakás után véget ér.

Fotó: Rácz Gergely

Bár a kérészek lárvaként még erősen fénykerülők, később ezt kinövik, így a kivilágított hidak, hajók és épületek sajnos végzetes fénycsapdát jelentenek nekik, amelynek több tízmillió példány is áldozatul eshet. Kutatók ezért most azt vizsgálják, milyen hullámhosszú és polaritású fény zavarná őket a legkevésbé. Védett státusuk miatt a kérészeknek még elhullott egyedeik sem gyűjthetők.