Ásványvíz minőségű ivóvíz egyenesen a bányából – a tatabányai vízaknák

A tatabányai vízaknák az Északdunántúli Vízmű Zrt. legnagyobb vízbázisai. A vízaknák 5 város (Tatabánya, Tata, Oroszlány Bicske és Kisbér), valamint 57 község mintegy 235 000 lakosának, intézményeinek és ipari üzemeinek vízellátását biztosítják.

A vízaknákat eredetileg a szénbányák aktív víztelenítésére létesítették. A tatai medencében folytatott bányászat során a kitermelést és a bányászokat fenyegető karsztvízveszély az 1960-as évek elején egyre erősebb mértékben jelentkezett. A bányaműveletek során több, közepes nagyságú vízbetörés keletkezett. A szénmedence vízveszélyes bányaüzemeiben korábban a passzív védekezést alkalmazták, azaz a fakadó vizeket gyűjtötték, kezelték, elvezették.

A fejtések kedvezőtlenebb peremi területek felé történő eltolódása során a passzív védekezés már nem biztosította egyes területek gazdaságos leművelését, ezért ott már áttértek az aktív vízvédelemre. Ennek a lényege, hogy a karsztvíz tervszerű megcsapolásával és kiemelésével a karsztvízszintet olyan szintre kellett süllyeszteni, amely mellett a bánya „szárazon” művelhető volt. Ennek érdekében telepítették a vízlecsapolásra szolgáló XIV/A 244 méter mély és 4,3 m átmérőjű vízaknát a tatabányai szénmedence keleti szélén, valamint a 223 méter mély és 4,8 méter átmérőjű XV/C vízaknát a nyugati sasbércen található triász mészkőre.

A vízaknák a bányászat miatt kiemelt vízzel az időközben kiépült regionális vízellátó rendszer vízigényét is kielégítették. Bár az elsődleges cél továbbra is a széntelepek, a bányászat víztelenítése volt, a vízszolgáltató is elfogadható biztonsággal jutott ivóvízhez.

A helyzet alapvetően 1985-től változott meg. A medencében történt bányabezárások következtében a vízaknák kettős funkciója megszűnt, a bányászatnak már nem volt szüksége a víz kitermelésére, de a folyamatosan bővülő regionális rendszer vízellátását viszont továbbra is fenn kellett tartani. Így az elsősorban a bányák víztelenítésre kialakított vízaknák ezt követően már csak vízellátási igényeket szolgáltak ki. Ezért kerültek az eredetileg a Tatabányai Szénbányák Vállalata által kialakított és üzemeltetett vízaknák az Északdunántúli Vízmű Rt. kezelésébe.

Az üzemeltető számára kihívást jelentett, hogy mivel a bányászat miatt már nem volt szükség vízkiemelésre, csak annyi vizet vegyenek ki a rendszerből, amennyire szükség van. Továbbá, hogy a kiemelt víz, mind a lakossági ivóvízcélokat szolgáló, mind a járulékosan felszínre hozott, ún. csurgalékvíz, illetve a fel nem használt ivóvíz, melyet a felszíni vízfolyásokba engednek, megfeleljen a szükséges értékeknek. Ennek érdekében újragondolták a vízbázis természetbeni és technológiai rendszerét is.

A fejlesztésekről bővebben: http://www.edv.hu/keop_uszt/xvc_vizakna/