Érdekességek a Dunáról a Nemzetközi Duna Nap alkalmából

A Duna vízgyűjtő országai 2004. óta ünnepelik a Nemzetközi Duna Napot abból az alkalomból, hogy tíz évvel korábban írták alá a Duna Védelmi Egyezményt. A nemzetközi nap célja, hogy felhívja a figyelmet Európa egyik legszebb természeti örökségére, és összefogásra buzdítson a folyó és vízgyűjtő területe értékeinek megőrzése érdekében.

A Duna Nap idei mottója „Tégy a Dunáért és Tiszáért”, ennek jegyében az eseményhez kapcsolódó programokon a környezettudatosságra, a természeti értékek védelmére, a takarékos vízhasználatra hívták fel a figyelmet.

„Az édesvíz a jövő záloga, egyedülálló értékünk. Nekünk, magyaroknak a Duna alapvető éltető elemünk. Ivóvizet ad, öntözi földjeinket, tisztítja a levegőnket, élteti és alakítja természeti környezetünket. Közös érdekünk és felelősségünk, hogy odafigyeljünk rá, megőrizzük és megóvjuk!” – mondta Joó István, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 előkészítéséért és a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.

10+1 érdekesség a Dunáról:

  1. A világ "legnemzetközibb" folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe 17 országot érint.
  2. Európa második leghosszabb folyója: a németországi Fekete-erdőtől 2850 kilométert tesz meg a Fekete tengerig.
  3. A Fekete-erdőben, Donaueschingennél ered, két kis patak, a Brigach és a Breg összefolyásával.
  4. Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén terül el, magyarországi főágának hossza 417 km.
  5. Leghosszabb mellékfolyója a Tisza, amely a Fekete-Tisza és a Fehér Tisza összefolyásából keletkezik Ukrajnában, majd érinti Románia, Magyarország Szlovénia és Szerbia területét. 
  6. A Dunán jelenleg 342 híd ível át, ebből 295 a Duna-híd, 47 pedig a hajózható Duna-ágakon található. A regensburgi Steinerne Brücke-t (Kőhidat) tekintjük a folyó legrégebbi állandó hídjának. A XII. Század elején 16 nyílású kőhídnak épült, 14 nyílással a mai napig áll!
  7. A legenda szerint Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458. január 24-én. Ez az állítás azonban nem teljesen állja meg a helyét, ugyanis a koronázás a budai Várban történt, a jégnek mindössze abban volt fontos szerepe, hogy a Mátyáshoz hű fegyveresek átkelhettek a befagyott folyón.
  8. A legnagyobb dunai árvíz 1838-ban volt, mikor is Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros nagy része 2 méteres víz alatt állt. Az árvíz 153 áldozatot követelt.
  9. A Duna homokja 10–600 mg/m³ aranyat tartalmaz, ami nem termelhető ki gazdaságosan. Éppen ezért ipari kiaknázása sosem történt meg, de a római kor óta folyik aranymosás a folyó partjain.
  10. A Duna legalacsonyabb vízállásakor látható a Gellért-hegy lábánál található Ínség-szikla, amely a nevét onnan kapta, hogy csak a legínségesebb időkben,  általában aszálykor látható. De ezek az alkalmak egy re gyakoribbak: legutóbb 2003-ban, 2011-ben és 2015-ben volt megfigyelhető.

+1  Tavaly a Telegraph sorrendbe gyűjtötte a világ legszebb folyóit.  Azokat nézte meg, amelyeken jó hajózni és közben gyönyörködni a tájban. A „világversenyen” a Duna a 9. helyen végzett.

További információ: i.szabo@well.hu