Átfogó vízügyi programot indít a Magyar Tudományos Akadémia

Nemzeti Víztudományi Kutatási Program létrehozásáról döntött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) június végén. A program a vízzel és vízkörforgással kapcsolatos jelenségek megértéséhez szükséges kutatásokra és az operatív feladatokhoz kapcsolódó innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységekre egyaránt fókuszál.

Az MTA integráló és koordináló szereplőként céljául tűzte ki, hogy országos szinten minden vízügyi területtel foglalkozó oktatási és kutató intézményt, valamint az operatív megvalósításban részt vevő szervezeteket bevonja az együttműködésbe, továbbá elősegítse hazánk aktívabb részvételét a nemzetközi kutatási programokban. A nemzetközi együttműködések körében az Akadémia az EU Közös Kutatóközpontjával (Joint Research Center) és más szervezetekkel közösen egy Duna-régió kutatási program indítását kezdeményezi.

A jelenleg elkülönülten működő adatgyűjtő és elemző rendszerek összekapcsolásával olyan integrált rendszert kíván létrehozni, amely a vízügyi körforgás minden szakaszán az észleléstől az előrejelzésig összehangoltan és hozzáférhetően működik. 

A létrejövő Nemzeti Víztudományi Kutatási Program fenntarthatósági, gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célokat egyaránt szolgál. A program eredményes működésével fejleszti és innovatív megoldásokhoz segíti hozzá*:

  • a hazai integrált vízgazdálkodást és a minőségi víziközmű-szolgáltatást;
  • a hazai felszíni és felszín alatti vízkészleteink fenntartható hasznosítását;
  • a magyarországi víztestek jó állapotának, illetve potenciáljának elérését és megtartását, mely az EU Víz Keretirányelv követelménye;
  • innovatív fejlesztések eredményeként a vízkezelést és víztisztítást;
  • az ivóvízellátás biztonságát;
  • az árvízi védekezést, például az előrejelzések pontosabbá tétele révén;
  • a szélsőséges időjárási viszonyok földi vízforgalomra kifejtett hatásának jobb megértését, ezáltal a hatékonyabb védekezési eljárások kidolgozásának lehetőségét;
  • a geotermikus energiafelhasználás jelentős növelését és fenntartható használatát;
  • az ásvány- és gyógyvizek humánegészségügyi hatásainak jobb megértését, az egészségipar és a gyógyturizmus jelentős további hazai fejlesztését;
  • a rekreáció kiszolgálását, beleértve a horgászatot, strandolást és más vízi szórakozást;
  • határral osztott víztestek esetében a Kárpát-medencei szintű vízügyi együttműködést;
  • a hazai vizes élőhelyek hosszú távú védelmét, valamint az ökológiai vízigények pontosítását;
  • a növekvő mezőgazdasági (például öntözési) vízigények kielégítését;
  • a belvizek és az aszály káros következményeinek csökkentését;
  • a vízzel kapcsolatos tudásexport és nemzetközi oktatási tevékenység megerősödését.

 

* Forrás: MTA-előterjesztés.

 

A kutatási programot részletesen bemutató MTA-előterjesztés az Akadémia weboldalán olvasható.