A víz a jövő forrása

Miért fontos vigyázni édesvízkincsünkre? Földünk egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas édesvízkészlete véges. Ráadásul sokkal kevesebb, mint gondolnánk, mert bár a földi víztömeg nagysága 1,6 millió km3, ennek 82 százaléka a világ óceánjaiban és tengereiben található sós víz.

A Föld édesvízkészleteinek aranytartalékát a felszín alatti vizek jelentik. Ennek nagyságát a vízkutatással foglalkozó tudósok a földi víztömeg 16 százalékára becsülik, míg a maradék 2 százalékot bolygónk felszíni édesvizei, a légkör és az élőlények víztartalma teszi ki. 

A kép még drámaibb, ha egy kicsit alaposabban e tények mögé nézünk. 

Bár bolygónk felszínének kétharmadát víz borítja, ennek kevesebb mint 3 százaléka édesvíz. Felszíni vizeink döntő része ráadásul fagyott állapotban van jelen bolygónk gleccsereiben, illetve állandó hó és jég borította területein. Mindez azt jelenti, hogy az emberiségnek és élővilágunk azon része, melynek életben maradása a felszíni édesvizektől függ, bolygónk összes vízkészletének mindössze 0,01 százalékán kell megosztoznia.

A víz tehát a jövő egyik legfontosabb stratégiai erőforrása. Jelenünk és holnapunk egyik legfőbb kérdését az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz nemcsak véges, hanem évről évre riasztóan csökkenő mennyisége jelenti. Az emberiség dinamikusan növekvő népességét és a rendelkezésre álló természeti erőforrások ezzel párhuzamosan növekvő felélését látva különös hangsúlyt is kap a kérdés: vajon fenntartható-e a növekedés ebben a formában, és a jövőben hogyan lesz biztosítható az emberiség egészséges ivóvízzel való ellátása?

Ipari civilizációnk környezetszennyező tevékenysége nemcsak a földfelszíni vizek rohamos elszennyeződését okozza hosszú évtizedek óta. Az ENSZ kutatási eredményeiből kitűnik, hogy az ipari tevékenység melléktermékei, a tisztítatlan szennyvíz és a hulladék okozta szennyezések ma már a felszín alatti vízbázisokra is közvetlen veszélyt jelentenek. 

Mivel egészséges víz nélkül elképzelhetetlen az egészséges élet fenntartása, a jövő egyik legkomolyabb kihívását a vízszennyezés visszaszorítása, a víztisztítási technológiák továbbfejlesztése, a vízgazdálkodás racionalizálása és a vízbázisok megóvása jelenti az emberiség számára. Ugyanilyen fontos az is, hogy a világ országaiban jelentősen nőjön az emberek egészséges vezetékes ivóvízzel való ellátottsága és a lehető legmagasabb szintű higiéniás körülmények elérése is.

Ezek a kérdések nemcsak a fejlődő országok problémáit jelentik. A vezetékes ivóvíz minősége a világ legfejlettebb térségeiben is sok helyütt okoz gondot. A vezetékes víz kiváló minősége Budapesten egyike az üdítő kivételeknek Európa fővárosainak sorában. De míg Európában és az Egyesült Államokban elsősorban a víztisztítási technológiák tökéletesítése és a csatornázottság teljes körűvé tétele jelent megoldandó feladatot, addig a világ számos országában nemhogy a vezetékes ivóvíz minősége, hanem már magához az élet fenntartásához szükséges vízhez való hozzájutás is problémát jelent. 

Az emberiség csaknem egyharmadának ez már napjainkban is tartós vagy átmeneti gondokat okoz, és a jelenlegi trendeken alapuló jóslatok szerint a vízhiány sújtotta népesség száma az évszázad közepére akár az ötmilliárdot is elérheti. 

Jövőnk egyik kulcskérdésének megkerülhetetlen fontosságát támasztják alá a vízgazdálkodás területén jelentkező kihívások is. A klímaváltozás következtében a mezőgazdaság és az ipar vízigényének biztosítása is egyre jelentősebb problémát jelent. A mind szélsőségesebbé váló időjárás miatt egyre gyakoribb jelenség, hogy sok helyen hol az aszály okozta vízhiány, hol épp ellenkezőleg, a túlságosan sok csapadék és az abból adódó áradások veszélye okoz mind nagyobb kiszámíthatatlanságot.   

Ivóvízkincsünk kémiai és biológiai szennyezése megállításának egyik fontos eszköze a szanitáció kiterjesztése, a víztisztítási technológiák fejlesztése, a vízbázisok fokozott védelme és a hatékony vízgazdálkodás infrastruktúráinak kiépítése és továbbfejlesztése. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a világ országai szorosabbra fogják az együttműködésüket az emberiség fenntartható fejlődése és az édesvizet igénylő földi életformák fennmaradása érdekében. 

Mivel a víz minőségére elsősorban a civilizációs tevékenységek jelentenek veszélyt, ezért sürgető, hogy mielőbb civilizációs válaszokat lehessen találni erre az emberiség előtt álló problémára. Ahogy a veszélyt is maga az ember idézte elő, úgy a megoldás is az emberen múlik. Azon, hogy képesek leszünk-e belátni, hogy a víz nemcsak azért fontos, hogy legyen mivel oltani a szomjunkat: közös jövőnk forrását is ez jelenti.