Budapest, a gyógyító vizek fővárosa

A magyar fővárost méltán nevezik a világ fürdőfővárosának, itt található ugyanis a legtöbb termálforrás és gyógyfürdő is, melyek történelmi látványosságként és a rekreáció szempontjából is egyedülálló élményt nyújtanak. Ennek a különleges értéknek a létrejöttében és fejlődésében a magyarok vízkultúrája mellett nagy szerepe volt számos, a történelem során itt megforduló hódító népnek is.

Ezek sorában az első a római volt. A II. római légió a mai főváros nyugati részén magán- és közfürdőket is létesített, melyek a helyi forrásokból nyerték vizüket.

A középkorból írásos emlékek bizonyítják, hogy a honfoglalás táján már két ma is működő fürdő, a Lukács és a Császár fürdő területét Felhévíznek nevezték, azaz ismerték és használták az itt található termálvizet.

A reneszánsz idején Mátyás király maga is nagyon szívesen látogatta a fürdőket, ennek emlékét őrzi a budapesti királyfürdő neve is.

A török hódítás idején újabb lendületet vett a magyarországi és a fővárosi közösségi fürdőkultúra fejlődése, hiszen az iszlám kultúrában a fürdőknek fontos vallási szerepük is van.

A török uralom után a 18. század hozott hasonló lendületes fejlődést. Ekkor láttak napvilágot az első olyan orvosi tanulmányok, amelyek a hőforrások és általában a víz gyógyító hatásairól értekeztek.

Napjainkban korhű módon sorra újulnak meg Budapest gyógyfürdői, melyek komoly vonzerőt jelentenek a tradicionális értékekre épülő modern fürdőkultúrát kedvelőknek. Budapest ma is igazi fürdőváros, mely Európában egyedülálló vízgazdagsággal rendelkezik. Ennek a gazdagságnak és izgalmas sokszínűségnek köszönhető, hogy Budapest fürdői évről évre látogatók millióit vonzzák.